A mátrai turizmus sokéves fejlesztését dolgozta ki a kormány

A kormány tavaly tizenegy kie­melt turisztikai régiót határozott meg hazánkban, köztük a mátra-bükki terület is szerepel.

Kérdőíves felmérés, workshopok segítettek

A megvalósítandó céloknak 2030 végéig irányt adó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elemeként a Mátra fejlesztésére önálló tervezés indult múlt év novemberében. Tendli Krisztina, az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ stratégiai igazgatója arról tájékoztatott, hogy azóta négy workshop mellett tizenöt önkormányzati kérdőíves felmérés és számos konzultáció zajlott le. A beérkezett 85 projektből 49-et tartottak érdemesnek arra, hogy a Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos vezette testület elé kerüljön.

A kormánybiztos előző év szeptemberében Gyöngyösön beszélt a program céljairól.

– Magyarországon nő az igény a szabadidő aktív hazai eltöltésére – jelentette ki akkor. – A kerékpáros és gyalogos túrázás népszerűsége fokozódik. Az új kerékpárutak, kilátók építése, felújítása, a menedékházak, túraútvonalak fejlesztése csak néhány a feladatok közül.

A kormány azt szeretné, hogy a hegyvidékek révén is versenyképesek legyük a szomszédos országokkal.

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője úgy értékelte az elvégzett munkát, hogy átfogó, rendszerszintű stratégia született, amelynek kialakításában aktív szerepet vállaltak a Mátra térségében dolgozó szakemberek is.

Széles körű társadalmi egyeztetés is volt

– Nagyon széles társadalmi egyeztetésen vagyunk túl. Önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, civil szervezetek, infrastruktúráért felelős üzemeltetők bevonásával folyt mindez – hangsúlyozta Horváth László. – Ezek a megállapodások a következő évtizedre meghatározzák a fejlesztési területeket, illetve a célokat, a forrásokat és a feltételeket. Az átfogó program az egyes turisztikai attrakciók, csomagok kibontásán túl tartalmazza a Mátra energia-, víz- és áramellátásának biztonságossá tételét, sőt, rekonstrukcióval a kapacitás növelését is.

Az összefogásnak köszönhetően olyan komplex, megyehatárokon átívelő stratégia kerülhetett a kormányzat elé, amely a Mátra jelentőségéhez méltó jövőképet mutat.

Ennek végrehajtásában komoly szerepet kapnak a helyi kis- és középvállalkozások s a települések is. Rajtuk is múlik, milyen sikeres lesz a dokumentum alapján megcélzott kormányzati támogatás felhasználása.

Rendszerben gondolkodnak a településeken

A honatya arról is beszélt, hogy a térség helységeitől rengeteg ötlet érkezett a megbeszéléseken, de nem egyedi elképzelésekben, hanem rendszerben gondolkodtak.

– Olyan csomagokat alakítottunk ki, amelyek különböző korosztályokat szólítanak meg. Az a célunk, hogy az idelátogatók több időt töltsenek el a Mátrában. Nem tömegekben bízunk, inkább a szelíd turizmus a cél. A cselekvési terv öt fő területre, a gyalogos és kerékpáros turizmusra, a lovas, a vízi és a síeléssel kapcsolatos élményelemekre, s az infrastruktúrára fókuszál – összegezte Horváth László.

A környezetvédelem is a terv része

Révész Máriusz elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a mátrai közlekedés környezetkímélővé tételére. A kormánybiztos aláhúzta, fontos szempont volt a munkafolyamatban, hogy milyen belépési pontokat tudnak kialakítani a Mátrában az autós forgalom mérséklésére. Példaként említette Kékestetőt, ahol a télen is áldatlan állapotok alakultak ki, hiszen mindenki gépkocsival szeretett volna feljutni az ország tetejére. Horváth László szerint az ide irányuló forgalmat jelentősen visszaszoríthatják azzal is, hogy Mátraháza és a csúcs között kabinos felvonó épülhet a jövőben. Mint mondta, a Mátrán belüli közlekedés modernizálására környezetbarát buszok forgalomba állítása a cél. A fejlesztési terveknél alapvető szempont volt megőrizni azokat az erőforrásokat, melyeket a természeti értékek jelentenek.