Egyre többen dolgoznak az otthoni „irodából” Heves megyében is

A harmincöt éves Anna a járvány beköszönte óta, lassan két éve dolgozik otthonról egy ­kommunikációs cégnek. Korábban irodai körülmények között végezte munkáját. Azt mondja, mindkét foglalkoztatási formának vannak előnyei és hátrányai is. Tapasztalatait így összegzi:

– Eleinte tetszett az otthoni munka. Kényelmes volt, mert senki nem szabta meg az időbeosztásomat. Korábban mindennap bejártam az irodába munkakezdésre, ahol egyeztettünk a ­napi teendőkről, s ezután láttunk a feladataikhoz. A távmunka előnye a kényelem, hátránya, hogy mivel a nap 24 órájában elérhetőnek kell lennem a cégvezetés számára, ezért a privát szféra jelentősen csorbul. Az irodában, a csapattal együttműködve gyorsabban áramlik az információ, több kreativitásra ad lehetőséget. Az otthoni munkavégzés nagy csapdája lehet, hogy az ember észrevétlenül kizsákmányolja magát, s azt veszi észre, hogy reggeltől estig a gép előtt ül. Esetemben sajnos ez a helyzet – mesélte Anna.

A KSH adatai szerint Magyarországon mára tízből legalább öt munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben. A dolgozók szerint a távmunka és a rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent. A munkavállalók több szempontból is támogatják a rugalmas munkavégzést. Tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy hozzájárul a munka és a magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is.

Az elmúlt hónapokban készült felmérés szerint azonban tízből négyen tartanak attól, hogy a távmunkát, illetve rugalmas időbeosztást megsínyli a magánéletük, hiszen így összemosódik a munka és a szabadidő határa, így hivatalosan soha nincsenek munkaidőn kívül.

A KSH felmérése alapján az elmúlt években háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz év átlaga. Idén februárban pedig az odahaza szorgoskodók aránya az egy évvel korábbinak is a többszöröse volt.

Az idén július 3-ai hatállyal módosított kormányrendelet előírja, hogy megállapodás nélkül a munkavállaló az irodában vagy telephelyen az adott évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. A rendelet csak a veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel nyújt megoldást az otthoni munkavégzésre nézve. A veszélyhelyzet megszűnésének pillanatában a fenti rendelkezések hatályukat vesztik.

A kormányrendelet szerint, ha a távmunkavégzési megállapodás nem rendelkezik másként, akkor a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki. Azaz a munkáltató kiadja az egyes munkafeladatokat, azonban a munkavégzés módszertanát, továbbá a munkaidő beosztását a munkavállaló fogja meghatározni.

Nagy a munkáltató felelőssége is a távmunkánál

Ellenkező megállapodás hiányában a munkáltató távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával ellenőrizheti a munkavállaló munkavégzését. Ennek részleteit a kormányrendelet nem rendezi, tehát a munkáltatóra bízza az ellenőrzéshez szükséges számítástechnikai eszköz kiválasztását és az ellenőrzés terjedelmét. Az ellenőrzési jog gyakorlása során a munkáltatónak rendeltetésszerűen kell eljárnia, tehát indokolatlanul nem zaklathatja a munkavállalóját, és az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállalónak vagy a vele együtt élők számára aránytalan terhet. Ezen túlmenően adatvédelmi szabályok is megkötik a munkáltatók kezét, ugyanis az alkalmazandó ellenőrzési eszközökről és az ellenőrzés terjedelméről és egyéb feltételeiről a munkáltatók kötelesek a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán