Súlyos következményei lehetnek a HPV-fertőzésnek, az oltás megvédhet a méhnyakráktól

A nőknél előforduló rákos megbetegedések között a méhnyak rosszindulatú elváltozása igen gyakori és sok esetben halálos kimenetelű, annak ellenére, hogy szűréssel és védőoltással szinte megelőzhető lenne ennek a daganattípusnak a kialakulása. A humán papillomavírusnak (HPV) nagy szerepe van a méhnyakrák kialakulásában, éppen ezért az ez elleni védőoltás 2014 őszétől a Nemzeti Immunizációs Program része, amelyet az általános iskola 7. évfolyamába járó, 12. életévüket betöltött lányok számára a szülők vagy gondviselők térítésmentesen igényelhettek.

– A HPV okozta daganatok megelőzésére szolgáló védőoltás a 2020/2021-es tanévtől ingyenes a 7. évfolyamba járó fiúk számára is. Az oltáshoz GARDASIL9 elnevezésű vakcina biztosított, amely a HPV kilenc típusa által okozott betegségek ellen nyújt védelmet. A térítésmentes HPV elleni védőoltásokat iskolai kampányoltás keretében végzik – tájékoztatta lapunkat a Heves Megyei Kormányhivatal.

Hozzátették, amennyiben a szülő a háziorvossal, házi gyermekorvossal kívánja beadatni gyermekének az oltást, a vakcinát a gyógyszertárban megvásárolhatja.

– Az elmúlt hét esztendőben átlagosan a jogosultak háromnegyede élt az ingyenes lehetőséggel. Heves megyében az arány tavaly 75,6 százalék volt, idén pedig 72 százalék, így több mint kétezer megyei fiút és lány oltását jelenti – árult el részleteket lapunk érdeklődésére a Heves Megyei Kormányhivatal. Elmondták, az idei tanévben a két oltásból álló oltási sorozat első részletének beadására októberben kerül sor, a második oltás 2022 áprilisában lesz esedékes.

A HPV egyes típusai képesek rákos elváltozást előidézni a szervezetben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása alapján ez úgy történik, hogy a vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ezt nevezik rákmegelőző állapotnak.

A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni.

Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani. Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú daganat kialakulásáig akár 5–10 év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben felfedezhető.

Ezért is fontos az oltás, annak hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a fertőzést. A HPV elleni védőoltás tehát képes megelőzni a fertőzést a vírus azon típusai esetében, amelyek megtalálhatók a vakcinában. A HPV-oltóanyagok a méhnyakrák elsődleges megelőzésére szolgálnak, a meglévő HPV-fertőzést vagy a HPV-fertőzéssel összefüggő kóros állapotokat megszüntetni, meggyógyítani nem képesek.

Hogyan lehet elkapni, mik a tünetek?

– A HPV-fertőzésen az emberek 50–80 százaléka átesik, legtöbbjük nem is tud róla. Átvihető szexuális előjáték, valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket – fogalmazott az NNK.

Kiderült, a HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször 1–2 év alatt magától eltűnik a szervezetből, és nem okoz kóros elváltozást. Ugyanakkor az erősen rákkeltő HPV-típussal történő fertőződés esetében átlagosan minden tíz ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad, ez magas kockázatot jelent. Ráadásul ugyanazt a HPV-típust többször is el lehet kapni.

Ajánlóképünk illusztráció: MTI/Máthé Zoltán