Az egri lelkipásztor meggyőződése: a reformáció üzenete örök

Luther Márton után rövidesen Kálvin János is elindította az új, független vallási mozgalmát. A kálvini irányzaton alapszik a mai református egyház.

A fél évezrede indult reformáció a társadalom és az egyén előrelépését az isteni, a hitbéli, az erkölcsi alapokhoz való visszatérésben látta. Napjainkban Európa és a fejlett világ egyre súlyosabb elszakadását látjuk az évszázados alapjaitól, ami korábban a fejlődését biztosította.

A kérdések sokasodnak: vajon hol hibázik ma az ember, hogy a család, a házasság, a nemi identitás területén erősödő és erőszakos devianciák közepette élünk, a megszületendő élet igenlése fokozatos eltűnik? Vajon mi lehet a kiút az elmagányosodás, a depresszió, a kiégés tömegessé válásából, hogyan szabadulhatunk a környezetrombolás egyre súlyosodó fenyegetettsége alól?

Tóth Imre egri református lelkipásztor szerint bizony kísértetiesen hasonlóak a tünetek hajdan a reformáció évtizedeiben és a ma élő embervilág életében.

– Egyfajta világvége hangulat lett úrrá akkor, járványok és háborúk miatt, s ki merné tagadni, hogy ez is tapintható a mai korunkban – hangsúlyozta Tóth Imre.

– A történészek találó kifejezése az akkori időkre a krízis, s a mai elemzők is krízistársadalmakról beszélnek. Az egész európai kontinens birtoklásáért folyik a küzdelem, persze más szereplőkkel, de Európa megkaparintása a cél ma is. A reformátorok értelmezése szerint a török megjelenése a keresztyén világ határainál, Isten büntetése. Miért kellene ezt ma másként értelmeznünk? Krízisben a keresztyénség, a társadalmi és családi élet, a nemek kapcsolata, az ember és természet viszonya, az egyén élete. Egyszóval minden. A reformáció tanítása örök érvényű üzenet. Vissza kell térni a forráshoz, az ősi alapokhoz. A teremtett embervilág egy nagyszerű isteni rendbe érkezett. Ezt a jól berendezett világot forgatta fel az emberi bűn, amelyet így lehet leírni: Teszem azt, ami nekem jó és nem törődőm azzal, amit Isten akar. Isten pedig mindig a legjobbat akarja adni, de ha elszakadtunk tőle, akkor azt sem tudhatjuk, hogy mi az, ami nekünk használ. Így jutott az emberiség olyan zsákutcába, amelyből nincs kiút. Vissza kell fordulni, és Istenhez visszatérni! Nélküle az emberi élet válságba jut és katasztrófába torkollik.

A lelkész szerint Isten jeleket küld a természeti világ rendellenességei által, jelzi az elrontott földi élet tarthatatlanságát és hívogatja vissza az embert magához.

– A reformáció idején sokan önvizsgálatot tartottak és keresték a helyes utat – emelte ki Tóth Imre. – Hangsúlyozták a családok fontosságát. Luther maga is, mint korábbi szerzetes, megnősült, feleségül vett egy apácát. Hirdetik, hogy a család, mint egy kis egyház, éljen Isten dicsőségére. Ez azt is jelenti, hogy olvassa mindenki a Bibliát, tudakozza mindenki Isten legfőbb akaratát! Isten az élet ura, fia az életünket bűntől és haláltól szabadító Krisztus. A szentháromság Isten azért akarja birtokolni egész földi életünket testestől-lelkestől, mert boldoggá akar tenni bennünket. A halál helyett válasszuk az életet.

Kenyeressy Károly gyöngyösi református lelkipásztor szerint a mai reformátusság elkötelezett közösségei ugyanúgy látják a súlyos kérdésekre a választ, ahogy a reformáció elindulásakor.

– Vissza kell térni a Bibliához! Jézus Krisztus az utolsó időknek nevezte korunkat. A Szentírásban szereplő ezer év nem előttünk áll, hanem benne vagyunk, nem tudva pontosan, de erősen sejtve azt, hogy már annak is a legvége felé. Az ember ott hibázik, hogy nem a Biblia fényében ismeri és látja Istent és önmagát. Megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet, tanítja Jézus. Ha probléma van, a kiutat a megbánásban és a bűnök elhagyásában mutatja fel. A modern világ nem tud segíteni az erkölcsi vétkezés vagy az önzés problémáján. A református ember hiszi, hogy minden félelmünkön a felettünk, értünk és bennünk élő szentháromság Isten tud segíteni. Jézus Krisztushoz való személyes kötődésünket és a Bibliához való ragaszkodásunkat tartsuk a legfontosabb életelvünknek. Ez az egyetlen mentőöve civilizációnknak – mutatott rá Kenyeressy Károly.