Hol érnek véget a gyerek jogai az oviban, suliban? – az ügyvéd válaszol

– A bennünket egy adott társadalomban megillető jogok alapvetően azt segítik, hogy semmilyen hátrány ne érhessen bennünket, vagy ha esetleg ér is, akkor is érvényesíteni tudjuk az érdekeinket – jelentette ki elöljáróban dr. Kónya Tamás ügyvéd, szerkesztőségünk jogi szakértője.

– Az embernek ­különböző helyzetekben speciálisan, mindig az adott szituációra érvényes, szabályozott jogai vannak, így például az iskolában is a tanulóknak és a tanároknak. Ezeket hazánkban a köznevelési törvény szabályozza – vázolta a rendelkezések körülményeit a szakember. Elsőként elmondta, a gyermeknek, a diáknak joga, hogy a képességeinek, az érdeklődésének, az adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, továbbá a képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, valamint alapfokú művészeti oktatásban vegyen részt a tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.

– Joga az is – fűzte hozzá a szakember –, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és tanítsák, az óvodai életmenetét, az iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával az életkorának és a fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Mindezen túl nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelés és oktatás is megilleti.

A legmagasabb rendű jogforrás előírásainak értelmében a tanulónak jogában áll továbbá, hogy részére az állami iskola az egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során kellő tájékoztatást nyújtson, valamint az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közöljék vele – hangsúlyozta a jogász.

Hozzátette, a gyermek jogosult arra is, hogy egyházi vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, az iskolai, a kollégiumi ellátást, mindezen túl arra is, hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, továbbá hit- és erkölcstanoktatásban részesüljön.

– A diák személyiségi jogait, így különösen a személyiségének szabad kibontakoztatásához való és az önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, a családi és a magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben kell hogy tartsa. Ezek gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társainak, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottjainak az egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását – magyarázta szakértőnk. Kiemelte továbbá azt is, hogy a gyermekeknek az állapotuknak, a személyes adottságaiknak megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – kell részesülnie, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhat segítségért.

– Mindezen túl jogában áll az oktatási jogok biztosához fordulni. A nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben, kérelmére, térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesülhet. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre – zárta szavait dr. ­Kónya Tamás.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock