Legyőzte a rákot, most alapítványon keresztül segít sorstársainak az egri nő

– Egy betegség hívta életre az alapítványt, ugyanis 2009-ben béldaganatot diagnosztizáltak nálam – mondta el portálunknak Psenyeczky-Nagy Klára, a Regea Alapítvány kuratóriumának elnöke. – Egy év múlva, amikor láttam, hogy ezt túlélem, úgy döntöttem, azt a sok segítséget, amit kaptam, továbbadom. Úgy gondoltam, azt a nehéz utat, amit minden ismeretség és tudás nélkül végig kellett járnom, nem kellene mindenkinek megtennie. Ezért hoztuk létre az alapítványt egykori munkatársammal – aki segítőm is volt –, egyben barátnőmmel, Fodorné Vincze Annával. Ő az alapítvány klinikai szakpszichológusa. 

Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak a szűrővizsgálatokat, az elnök elmondta, neki szerencséje volt, mert időben kiderült a betegsége. Nagyon sokféle daganat kiszűrhető már akkor, amikor még nem okoz tüneteket, s nagy a remény a gyógyulásra. Az emlő-, a bél- és a prosztatadaganatoknak is megvannak a szűrővizsgálati lehetőségeik, s a női daganatoknak is. 

– Sajnos hazánkban a szűrővizsgálatokat nem veszik elég komolyan. Óriási munkánk van abban, hogy tudatosítsuk az emberekben, mennyire fontos eljárni szűrésekre. Igyekszünk a fiatalok figyelmét is felhívni erre – hangsúlyozta Psenyeczky-Nagy Klára. 

Kifejtette továbbá, hogy szerencsére sok emberhez eljut az alapítványuk híre. Egerben a Mentálhigiénés Csoport, Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Onko Centruma ad helyet a csoportjaiknak. A járvány előtt rendszeresen tartottak ezeken a helyeken foglalkozásokat. Ezek jelenleg online zajlanak, így még az országhatáron kívülről is tudnak hozzájuk csatlakozni. Vannak résztvevőik Spanyolországból, Angliából is. A honlapjukon és a közösségi médián keresztül is sokan felkeresik őket. 

– A Falevelek című könyvünk 2017-ben jelent meg, amiben 33 túlélő, gyógyuló írja le a történetét. A kiadványt Fodorné Vincze Anna klinikai szakpszichológusunk szerkesztette, az esetleírások mellé bekerültek az alapítvány munkájáról is információk. Ez a kötet nagyon sok emberhez eljutott. Már a nyomdával tárgyalunk, és idén tavasszal jelenik meg a Falevelek második része – emelte ki az alapítvány vezetője. 

Czipó Éva maga is igénybe vette a Regea Alapítvány támogatását, s azóta önkéntes segítőként veszi ki a részét az ott folyó munkából. Elmesélte, hogyan segítenek a daganatos betegeknek. 

– Mindig azt hangsúlyozzuk, az a fontos, hogy azt az időt, ami a diagnózisunktól eltelik, azt minőségi módon, boldogan éljük meg, és ehhez igyekszünk minden segítséget megadni – tájékoztatta lapunkat az önkéntes segítő. – Úgy fogjuk fel, a daganatos betegség lehetőség arra, hogy az ember kipróbáljon valami mást, megvalósítsa az álmait, fordítson az életén. Simonton-tréningeken lehet nálunk részt venni, ilyenkor fantasztikus közösségek alakulnak ki. Legyen szó arról, hogy valakinek új orvosra vagy például parókára van szüksége, netán a költözésben kellene neki segíteni, vagy csak jó beszélgetésre és támogatásra vágyik, a csoporttagok közül biztos, hogy mindig akad valaki, aki segíteni tud. Hihetetlenül jó érzés ilyen közösséghez tartozni. A foglalkozásainkon megtanuljuk a saját gondolatainkat pozitívabbá formálni. Táborokat szervezünk, önismeretet és relaxációs módszereket tanítunk. A nehézségekben is támogatjuk egymást. Nálunk nem tabu az élet, és nem tabu a halál sem. Volt, aki úgy csatlakozott hozzánk, hogy érezte, közel a halál, és kérte a támogatásunkat, hogy könnyítsük meg ennek elfogadását. Sokat tudtunk neki is segíteni. 

Mi az a Simonton-módszer? - A Simonton-módszert az 1970-es években dolgozta ki egy amerikai házaspár, Stephanie Simonton pszichológus és férje, Carl radioonkológus. A módszer a hagyományos orvosi kezelések kiegészítő terápiája. A felismerésük az volt, hogy a szervezetünk hihetetlen erővel reagál gondolatainkra. A megoldás a gyógyító imagináció technikáról ismert. A daganatos személy ellazult állapotban maga elé vetíti gondolatban, ahogy a tökéletesen működő immunrendszere megkeresi, elpusztítja a szervezetében található káros és kóros sejteket. A „gyógyító belső mozi” végén az ember látja magát egészségesen.