Maradék nélkül: néhány élelmiszer lejárat után is fogyasztható

– Sajnos sokszor előfordul, hogy több élelmiszert vásárolunk a szükségesnél. Igyekszünk odafigyelni arra, hogy csak annyi terméket szerezzünk be, amennyit el tudunk fogyasztani a lejárati idő előtt, de még így is gyakran megesik, hogy azzal szembesülünk, már lejárt a szavatossága egy-egy ételnek. Ilyenkor nem minden esetben tudjuk eldönteni, hogy bár nem tapasztalunk eltérést a megszokott állapothoz képest, nem okozna-e mégis egészségügyi problémát, ha elfogyasztanánk, felhasználnánk az adott terméket. Családi szavazást szoktunk tartani ilyen esetekben, és sajnos előfordul, hogy a szemétben végzik egyes árucikkek – számolt be az 51 éves, Egerszalókon élő Éva. 

Ilyen és ehhez hasonló esetekben is hasznos lehet a Nébih útmutatója, melyből számos, eddig talán sokak számára nem ismert, de a jövőben jól hasznosítható információval gazdagodhatunk. Ezek figyelembevételével és tudatos vásárlással csökkenthetjük a kidobott élelmiszereink mennyiségét. 

A Maradék nélkül program felméréséből kiderül, egy négy fős magyar család évente átlagosan 50 ezer forint értékű élelmiszert vásárol meg feleslegesen, ami aztán a szemetesben végzi. További megdöbbentő adat, hogy átlagosan évente, fejenként 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelünk. 

Amennyiben az adott terméket a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és egyéni mérlegelésünk során a felbontás után nem tapasztalunk a megszokottól eltérő ízt, szagot, színt vagy állagot, akkor a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hónapokkal később is fogyasztható – hívja fel a figyelmet a Nébih az ajánlásában. Lássunk néhány példát erre. A kávé, tea vagy az ásványvíz még akár egy évig fogyasztható a minőségmegőrzési idő lejárta után, míg a gabonapelyhek és egyes fagyasztott termékek esetében ez az idő három hónap is lehet. A rizsre, cukorra, lisztre és a száraztésztára vonatkozóan kilenc hónapot állapítottak meg a lejárattól számított ajánlott fogyasztásra vonatkozóan. 

Fontos, hogy a lejárt élelmiszereket továbbra sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Az idei évtől az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek, ebben az esetben az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel – hangsúlyozza a Nébih a tájékoztatóban. 

– Habár az idén bevezetett jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszereket lehessen adományozni, szervezetünkhöz ez idáig még nem érkezett ilyen felajánlás. Természetesen, ha a jövőben ilyen megkeresést kapunk, szívesen fogjuk fogadni ezeket az adományokat – mondta el Kosik Mária, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének Eger területi vezetője, megyei szociális koordinátora. 

Kétféle lejárati idő létezik 

A Nébih a honlapján felhívja a figyelmet arra, mi a különbség a dátumok között, mire kell fokozottan figyelnünk. Fogyaszthatósági idő: a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezeknél a termékeknél fontos, hogy a lejártai idő után nem szabad kísérletezni, minden esetben dobjuk ki az élelmiszert, még ha nem is szeretnénk pazarolni, akkor is. 

Minőségmegőrzési idő: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. 

Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók.