Vízkeresztkor nem csak a karácsonyfát bontjuk le

 – Ekkor emlékezett meg az egyház a Jézust felkereső három királyról is, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Innen ered a vízkeresztség egy másik meghatározó elnevezése is, háromkirályok napja – osztotta meg portálunkkal Császi Irén, az egri Dobó István Vármúzeum néprajzkutató-főmuzeológusa. 

A megemlékezéseket népi hagyományok teszik igazán ünnepélyessé. Január 6-án kell a karácsonyfát leszedni, aminek következtében zárul a karácsonyi ünnepi kör, így látványosan tudjuk majd az óévet is búcsúztatni. Jézus megkeresztelkedéséről szól a mai nap, illetve az első csodatételéről, melyben a vizet borrá változtatta. A szentelt víznek is nagy szerepe volt már a múltban is. 

– A palóc területen a római katolikus falvakban a templomból hazavitt szentelt vízzel körbeszentelték a házat, ólat, udvart, kutat, jószágokat, gyümölcsfákat, a szántóföldet, Eger környékén a szőlőt és a borospincét – tette hozzá Császi Irén. – A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. A fekvő beteggel is itattak egy kortyot, a beteg testrészeket is bekenegették vele. A maradékot év közben használták, sokféle baj elhárítására. Mára ez a hagyomány csak rövid változatban maradt meg, házszentelés formájában, amely a víz és a tömjén szenteléséből alakult ki. A vízkereszti házszentelésen a pap, a kántor és két ministráns gyerek vett részt. A házszentelési ceremónia alatt a pap megáldotta a házakat és a bennük lakókat. A kántor felírta az ajtóra az évszámot és a három királyok neveinek kezdőbetűjét. Miután a szentelés véget ért, a háziak ezért honoráriumként pénzt adtak, és azt a későbbiekben a templom javára használták fel. Világszerte különböző tradícióknak lehetünk tanúi. Bulgáriában például január 6-án az emberek népviseletbe öltözve mártóznak meg a jeges vízben, amelybe a helyi pópa egy keresztet dob. A hiedelem szerint, aki ezt a keresztet elkapja, egész évben kiváló egészségnek örvendhet. Többnyire az ortodox hagyományok miatt tisztelegnek ilyen formában a hívők, és leginkább fából készült keresztet dobnak a vízbe. 

– Olaszországban vízkeresztkor a Befána, a hosszú orrú, jóboszorkány ajándékozza meg a gyerekeket – mesélte a néprajzkutató. – Seprűnyélen érkezik, a kéményen keresztül jut be a házakba, s édességet hoz a gyerekeknek. A hagyomány szerint Befána nem akart a háromkirályokkal együtt Jézus keresésére indulni, csak később ért oda, és már üresen találta a jászlat. Azóta is bolyong és keresi a gyermekekben a kis Jézust. Az olaszországi településen, Urbaniában, tűzijátékkal és Befána-felvonulással kezdődik az ünnep. Különböző édességeket készítenek ilyenkor, északon a mazsolával, fügével, szárított gyümölccsel készített fugassa jellemző, délen az olajban sült mézes cartellate elnevezésű sütemény hódít. 

Internetes oldalak szerint spanyolországi tradíció, hogy a karácsonyi ajándékokat nem szenteste, hanem vízkereszt reggelén bontják ki. Az ajándékozást a közös reggeli követi, amely során az úgynevezett roscón de reyest (háromkirályok kalácsot) esznek. Ennek tésztájába egy figurát és egy babszemet kevernek. A figura megtalálóját királlyá/királynővé avatják a reggeli idejére. A vesztes, aki a babszemet találta meg, fizetheti a roscón de reyest. 

Franciaországra, Spanyolországra, Portugáliára, de a latin-amerikai országokra is jellemző egy olyan sütemény sütése, ami egy játékot vagy tárgyat rejt magában, így ezen a napon a királyok létszáma csak növekedni tud, amennyiben rátalálnak az úgynevezett kakukktojásra. De nemcsak a spanyolországi, hanem a latin-amerikai gyerekek is a mai napon bonthatják ki csak a karácsonyi ajándékaikat.