Lakásukat vesztett családok

2022.03.31. 06:50

Háromszáz Heves megyei ingatlan a közösségi lakásalaphoz került

Az állam után karitatív szervezetek gondoskodnak a lakásukat vesztett családokról. Fölmérik, mennyi ingatlant újítanak föl.

Tóth Balázs

A lakások felújításához külön felmérést készítenek a karitatív szervezetek

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Januárban a Magyar Máltai és a Magyar Református Szeretetszolgálat által létrehozott MR Közösségi Lakásalap Közhasznú (MRKL) Nkft. 6 ezer 397 olyan ingatlant vett át, amelynek lakóitól – mivel hiteleiket nem tudták fizetni, s visszavásárolni sem tudták otthonukat – állami tulajdonba került a ház, de bérlőként benne maradhattak. Az MRKL nyilvántartása szerint 281 ingatlannal rendelkeznek Heves megyében. 

Fenntartható lakhatás

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint 72 településen vannak korábbi ­nemzeti eszközkezelős ingatlanok. Egerben huszonhét, Hatvanban és Hevesen 23-23, Verpeléten tizenhárom, Lőrinciben tíz, Gyöngyösön és Heréden 9-9 ilyen ingatlan került a társasághoz, de Kálban is nyolc, Bélapátfalván, Ecséden, Karácsondon, Pétervásárán és Tarnaörsön hét ház lett az nkft.-é. 
A kezelő, miután az ingatlanok ingyen a tulajdonába kerültek, két évig a bérlő számára korábban megkötött lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg. 
Az egyik legfőbb cél, hogy fenntartható lakhatási rendszert hozzanak létre. Tevékenységük során alapítóik tapasztalataira és szakvéleményére alapozva minőségi szolgáltatást szeretnének nyújtani kiegészítő mentorszolgáltatással. 
Mint kérdésünkre írták, az ingatlanok állapotfelmérése tart, így a felújításokról és az üres ingatlanok hasznosításának módjáról csak ezután döntenek. Országos viszonylatban egyébként a hozzájuk került ingatlanok felújításra szorulnak. A lakáskezelő az első két évben összesen hatmilliárd forintot kap a felújításra, állagmegőrzésre, továbbá állandó jelleggel 1,1 milliárd támogatásban részesül. 

Sok a nyitott kérdés
Hogy ez jelentkezik-e majd a bérleti díjban, illetve esetleg a vásárlási árban, s hogy milyen programokat indítanak a bérlőknek, arra nem kaptunk választ. 
Arra sem, hogy a bérleti díj hogyan változhat a két év letelte után, mennyire lesz más jogosítványa a társaságnak, mint az államnak. Kíváncsiak lettünk volna arra is, mit terveznek a karitatív szervezetek a lakásokkal hosszú távon, meddig nem adhatja el őket a társaság. Hogy mi történik azokkal, akik nem tudják fizetni a bérleti díjat, arra korábban cikkekben válaszoltak. A szociális munkásaik segítik a lakásokban élőket abban, hogy ne keletkezzen tartozásuk, vagy, ha vannak befizetetlen számláik, azokat mielőbb rendezzék, ne induljon végrehajtás ellenük. Azon dolgoznak, hogy az érintettek képessé váljanak megfizetni a lakhatás költségeit, a kötelezettségeik ne haladják meg a lehetőségeiket. 

Címkék#lakhatás

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában