Turkálóból öltözni nem szégyen, kíméli a pénztárcákat is

A városban lakó Évát a megyeszékhely legnagyobb használtruha-boltjában kérdeztük. Elmondta, minden héten egyszer-kétszer megfordul az üzletben. Nem azért jön, mert konkrét ruhadarabot szeretne venni, hanem csak úgy, s ha megtetszik valami, beteszi a nejlonzsákba. 

– Ki lehet fogni különleges darabokat is, olyanokat, amelyeket a hazai „rendes” boltok újként sem árulnak – közölte. Szerinte nagyon sok az ismerős arc, akik hozzá hasonlóan visszatérő turisok. Néhányukról azt is tudja, hogy mire specializálódtak. Van, aki biciklis öltözékeket keres, mások farmernadrágok, mellények között válogatnak. 

– Négy-öt turiról tudok Egerben, de ezek közül kettőt kedvelek – ezt már a negyvenes éveiben járó, szintén egri Edit említette, csaknem másfél órás tüsténkedése után, kezében szatyornyi ruhaféleségekkel. 

Megfogalmazása szerint az első mosás után a márkaboltokban megvett Adidas póló, Nike zokni éppen úgy néz majd ki, mint amit ő itt megvesz. Nem rossz állapotú cuccokat vesz, az esetek többségében új, sohasem használt ruhát. A törzshelyén ráadásul súlyra mérik a legjobb darabokat is. Ez igen szimpatikus üzletpolitika, ugyanis a legtöbb second hand boltban kiválogatják a menőbb cuccokat és fogasról, beárazva árulják. 

– Olcsóbb így is jóval, mint a szaküzletekben, de nem az igazi – tette hozzá. Editnek különösen az nem tetszik, sőt pofátlanságnak tartja, amikor a használt cipőket árusító másik üzlet vezetője, alkalmazottja szabályos felvásárlást végez. 

– Ott van nyitáskor elöl a sorban, bedobálja a zsákba szinte az összes márkás lábbelit, majd kiválogatja azokat az edzőcipőket, amiket a saját boltjában háromszoros áron tud eladni – színezte a turkálók életéről szóló beszámolóját az egri háziasszony.

A szegényebbek akkor jönnek, ha legalacsonyabb a kilónkénti ár

Megkérdeztünk eladókat a használtruha-boltokban. Névvel nem nyilatkozhattak, de pár fontos dolgot megtudtunk tőlük. Így azt, hogy a turkálók forgalma nincs közvetlen összefüggésben a megélhetési nehézségekkel. Jóval ritkább, hogy láthatóan szegény ember keres olcsó ruhadarabot.

Utóbbiak azokon a napokon jönnek, mikor legalacsonyabb a kilogrammonkénti ár. 
– Azok kedvéért, akik kerülik a másodkéz üzleteket, írja le, hogy turkálókban bogarászni női elfoglaltság ugyan, de találkozni férfi vásárlókkal is. Gyakoribb, hogy kísérőként jönnek, tartják a zsákot, míg a válogatás történik. Türelem kell hozzá, s minden nőnek ilyen férfi párja kellene, hogy legyen – jelentette ki az egyikük.