Denevérinvázió egy egri társasházban - könnyedén bejutnak a régi épületekbe + videó

– Évek óta be-bejönnek a denevérek a folyosókra, de az elmúlt két évben egyre inkább tarthatatlan a helyzet – meséli egy II. Rákóczi Ferenc úti társasház lakója. Mint mondta, éjjelente a hazaérkezők sikongatásától hangos a lépcsőház a 32-es számban.

– Régebben a társasházkezelő egy munkatársa itt élt, addig mindig elköltöztették őket alpinisták segítségével. Van hogy tucatjával repkednek a szűk lépcsőházban. Sajnos pár centiméter is elég nekik, hogy bejussanak, a hézagos régi épületeken ez könnyű nekik. Nekiszállnak a liftből kilépő embereknek, sokszor egyszerűen kikerülhetetlenek mikor megzavarodva repkednek. Eddig csak ősszel jelentek meg, idén már nyáron is bent voltak. Sokszor tele van a székletükkel az épület és rengeteg meghal közülük a lépcsőházban. A gyerekek és a felnőttek is félnek tőlük. Úgy tudom, az EKISZ Kft. (Eger és Környéke Ingatlankezelő, Szolgáltató és Hasznosító Kft.), a társasházkezelő semmit nem kíván tenni, arra hivatkoznak, hogy nem valósult meg a lépcsőház korszerűsítése, a Bükki Nemzeti Parkhoz fordulnánk még a problémával, de úgy tudom, ősszel már nem lehet őket átköltöztetni – részletezte.

Az EKISZ Kft.-nél is érdeklődtünk a fentiekről, akik arról tájékoztattak, hogy a denevérek az épület lépcsőházának kopolit üvegezésének rései között juthatnak be.

– A több lépcsőházból álló társasház üvegeinek és nyílászáróinak cseréjére – nem kimondottan a denevérek, de beszivárgó csapadék, avultság, energiahatékonyság miatt – a közös képviselet legutóbb a társasház 2019. márciusában megtartott közgyűlésén mutatott be árajánlatokat és finanszírozási tervet egy GINOP hitelprogram keretében, melyet a társasház közgyűlése el is fogadott. A közös képviselet hitelkérelmét az MFB Zrt. 2019. decemberében jóváhagyta. A folyósítás feltételeiről a társasházat a 2020. január elején megtartott közgyűlésen tájékoztattuk, ahol vállalták a szükséges önerő befizetését. Ám ezt követően tulajdonostársak kezdeményezésére írásbeli szavazást írt ki a közös képviselő, a szavazás lezárása után 2020. február elején a tulajdonosok többsége már nem vállalta az önerő befizetését így a beruházás meghiúsult – közölte Varga Tamás közösképviselő. Tájékoztatásuk szerint denevérekkel kapcsolatos problémáról más társasházukban nincs tudomásuk.

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense rámutatott, a rendszeres denevér-előfordulással érintett ingatlanok problémája abból fakad, hogy az adott épület egyes elemei olyan állapotban vannak, hogy a denevérek számára tartós szállásként funkcionálhatnak. 

– Egyes esetekben az sem kizárt, hogy az ingatlan kezelője már több alkalommal is megfelelő segítséget kapott, csak nem tette meg a műszakilag is indokolt lépéseket a denevérek épületbe jutásának megakadályozására, de a leggyakoribb ok, hogy a lakók a délutáni órákban elővigyázatlanságból nem zárják be az ablakokat. Megkérjük ezért az ingatlantulajdonosokat, a denevér-előfordulással érintett épületek lakóit, hogy augusztus második felétől, azaz a denevérek vonulási időszakának kezdetétől az első fagyokig a délutáni órákban zárják a folyosói ablakokat, pár napos szabadság esetén, a lakóingatlanok bukó ablakait is. Ugyanis a denevérek a korábbi, például energetikai programok során megszüntetett szálláshelyeikhez hűségesek, azokat akár évtizedek múlva is rendszeresen felkeresik – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, ha denevér repül be az ingatlanba, azt a nemzeti park igazgatóság szakemberei begyűjtik, de sokkal célravezetőbb lenne a nyílászárók megfelelő használata, kezelése. 

– Ez a tevékenység jelenleg – a védett faj védelme érdekében – ingyenes. A bátrabb lakók egy cipősdoboz és egy kartonlap segítségével is könnyen befoghatják a lakásba tévedt denevért, ha azt hagyják megnyugodni, a falra leszállni. Legegyszerűbb megoldás, természetesen, a nyílászáró kinyitása és a denevér kirepülésének biztosítása. Az állat átgondolatlan űzése, lapáttal, törölközővel csapkodása, a denevér számára veszélyes, és a megoldás szempontjából gyakran eredménytelen – emelte ki a leggyakoribb ballépéseket. Arról is beszélt, hogy a lakóknak a denevérekkel nem, vagy csak ritkán alakul ki közvetlen kontaktusa, így a denevérek által hordozott betegségek emberre való átkerülésének valószínűsége töredéke az ember-ember kapcsolatból elkapható betegségekkel szemben. Hangsúlyozta, hogy az akár emberre is veszélyes rovarölők helyett a denevérek rovarfogyasztó tevékenysége díjtalan "szolgáltatás".

– A rovargazdagságot eredményező tevékenységek – például nektárt, virágport adó növények ültetése, a nem nyírt sövények és fák, vagy az őshonos növényfajok telepítése, esetleg kerti tó létesítése, komposztáló használata, "darázs-garázs" kihelyezése – ugyancsak segítik a denevéreket. Sőt azt javasoljuk, hogy kis kézügyességgel is bátran fogjunk, néhány léc és deszka felhasználásával készíthető denevérszállások kialakításába, amit az állatok tavasztól-őszig szívesen elfoglalnak – emelte ki.