A szovjet beavatkozás évfordulóján idézte fel a forradalmat a Mi Hazánk Mozgalom egri szervezete

A megemlékezésre érkezők a Himnusz közös eléneklését követően Ungvári P. Tamás előadóművész tolmácsolásában meghallgatták Buda Ferenc Nem című versét, majd Turán István – az egri szervezet tagjának – beszédét.

Az előadó rövid visszatekintésében felidézte az 1956-os forradalmi eseményeket. Megfogalmazása szerint az I. világháború és az azt lezáró triaononi diktátum, a II. világháborút lezáró Párizsi békeszerződés okozta traumák után nem gondoltuk, hogy a XX. század további tragédiákat is tartogat nemzetünk számára. De ebben tévedtünk: 1948-tól a sztálini diktatúra telepedett hazánkra.

Turán István az 1956-os forradalom és szabadságharc legmeghatározóbb fővárosi, illetve megyénkbeli eseményeit felidézve jutott el november 4. felidézéséig, amikor is hiába fordultunk segítségért a Nyugathoz, amerikai nyomásra be nem váltott ígérettel kellett beérnünk. A szónok szólt a forradalom leverését követő időszakról, amelyre legjellemzőbb a bizonytalanság és félelem volt. A megtorlásokban legkevesebb 208 embert kivégeztek, s 200 ezer honfitársunk hagyta el az országot.

– Amikor eljött 1989, s azt hittük, vége az idegen uralomnak. Csalódnunk kellett, mert a bolsevista, marxista erők továbbra is fenyegetést jelentenek. Rövid az idő – idézte az 1956 novemberében elhangzott írószövetségi segítségkérés szavait –, nem hagyhatjuk, hogy idegen erők irányítsanak bennünket – mondta az előadó.

Bognár Ignác a mozgalom egri szervezetének elnöke a beszédet követően elhelyezte az emlékművön a megemlékezés árpádsávos szalagját, majd pár szót szólt a résztvevőkhöz. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy bár a résztvevők húsz körüli létszáma nem tűnik nagynak, de senki nem hivatalból jött el, mindenki civil megemlékezőként érkezett a rendezvényre.
Zárásként Ungvári P. Tamás szavalt el egy Krassó György-verset, majd a megjelentek elénekelték a Szózatot.