Az adventben kicsit összekapjuk magunkat, és nyájasabbak vagyunk, véli Tóth Imre egri lelkipásztor

Az advent szó jelentése az, hogy eljövetel. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. Az karácsonyt megelőző négy hetes időszak jelentőségéről és üzenetéről beszélt portálunknak Tóth Imre egri református lelkipásztor. 

– A Bibliában olvashatjuk, hogy Keresztelő János kapta Istentől azt a hatalmas feladatot, hogy hirdesse meg az Úr eljövetelét. Az Isten elküldte őt a pusztába, hogy bűnbánatra, megtérésre hívja az embereket. Már Ézsaiás próféta könyvében is meg van írva az üzenet, amelyet Keresztelő János úgy fogalmazott meg: készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit, minden szakadékot töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el, legyen a görbe út egyenessé, a göröngyös simává: és meglátja minden halandó az Isten szabadítását. Keresztelő János a Római birodalom fénykorában élt. Az impérium a hatalom, a bőség és a jólét csúcsán volt, mégis erkölcstelen, korrupt élet folyt, és tömegek éltek nyomorult, alávetett sorban, mérhetetlen szenvedésben élt a világ. Ma sincs ez másként. Mások az eszközök, a módok, de a lényeg ugyanaz. Keresztelő János belekiáltotta a fülekbe az isteni üzenetet: térjetek meg, és meglátjátok az Isten szabadítását – fogalmazott Tóth Imre.

A lelkipásztor kiemelte, hogy az üzenet természetesen nem fizikai értelemben szólít fel a völgyek feltöltésére, a hegyek elhordására, a görbe utak egyenessé, illetve a göröngyösek simává tételére.  

– Keresztelő János arról szól, hogy sok az egyenetlenség a társadalmi viszonyokban, az emberek, illetve közösségek között. Az üzenetben szereplő, fizikainak tűnő akadályok valójában az emberi szívekben, lelkekben és gondolatokban tornyosuló gátak: a békétlenség, a nyugtalanság, a szeretetlenség, az elhatalmasodott önző életstílus. Emellett a hitetlenség, amely hatására mindenki azt csinál, amit akar, hiszen nincs számonkérés. Ennek a következménye beláthatatlan. Az emberek azt gondolták, hogy a keresztség által, amiben részesíti őket Keresztelő János, majd üdvösséget nyernek. De Keresztelő János azt mondja, nem, előbb rendben kell tenni a rendezetlen dolgokat. Azt mondta, hogy jön az Úr, de ez a szentségtelen élet, amit él az ember, nem méltó az Istenhez. Az advent négy hete alatt ma is egy kicsit összekapjuk magunkat, nyájasabbak vagyunk, mert jön a karácsony, s a jobbik arcunkat mutatjuk. Aztán, amikor elmúlik az ünnep, minden úgy folytatódik, mint előtte. Pedig élhetnénk békességben, jólétben, a valóság azonban a háborúk dúlása, emberek sokaságának nyomorúsága, fájdalma és szenvedése. Vajon tudjuk-e, hogy mióta van advent? Azóta van, amióta Jézus fölemeltetett a mennybe. Előtte azt ígérte, bizony eljövök hamar. Helyet készítek nektek, és majd eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Azóta az emberiség adventben él. Minden napon. Az Úrral való találkozásra készülni kell. Meg kell tisztítani az életünket. Keresztelő János Istentől kapott üzenete ez: Térjetek meg, és nyeritek bűneitek bocsánatát, és meglátjátok majd az Istennek a szabadítását. A mai világnak is erre van szüksége – hangsúlyozta Tóth Imre.

A lelkész kiemelte, hogy Keresztelő János üzenetében ezzel nemcsak kritika hangzik el, de vigasztalás is. 

– Ézsaiás próféta arról beszélt, hogy a nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. Keresztelő János üzenete is ez: Emberek, ne féljetek, mert jön a világosság, mert fény fog rátok ragyogni. Ezek a csodálatos próféciák időszerűbbek, mint valaha. Készítsétek el az Úr útját, kezdődik Keresztelő János üzenete. Az advent a magunkba szállásnak az ideje az elrontott dolgaink miatt, és a megtérésnek az ideje. Ha ebben a pillanatban megérkezne az Úr, vajon milyen állapotban találna bennünket? Alázzuk hát meg magunkat Istenünk előtt. De ez nem korholás, inkább vigasztalás, hogy az Úr segítségével megértjük igéjét, és magunkba szállva, megtérve olyan új életet mutathatunk fel, amely méltó az Istenhez – összegezte Tóth Imre.