A magyar kultúra fejlődik, életképességének kulcsa a rugalmasság – hangzott el az egri ünnepségen + fotók

– Szinte napra pontosan 200 éve nyerte el végleges formáját Kölcsey Ferenc tollából s szelleméből a Himnusz – jelentette ki Mirkóczki Ádám egri polgármester hétfő délután a Bartakovics Béla Közösségi házban, a magyar kultúra napja alkalmából tartott városi ünnepélyen. 

– Sok ország talán boldogan cserélne velünk ha a történelmünket nézzük. Ez a 200 év eltörpül az elmúlt 1000 év mellett. Számos csapás csonkította ezt a nemzetet. Ha a határon belüli 10 vagy a 15 milliós magyarságról beszélünk is, mindenképp csoda, hogy itt vagyunk. Hiszen sok olyan nemzet és ország van, melyet a történelem viharai elsöpörtek. Mi nem csak azt tudjuk elmondani, hogy itt vagyunk, létezünk és gyarapszunk, de azon a nyelven tanulunk, olvasunk, amelyen az őseink is. Nekik köszönhetjük ezt, őseink áldozatának, tudásának alázatanak. Ez a mi gyökerünk, ez a táptalaj, melyre büszkék lehetünk. Ebből tudják, hogy kik is azok a magyarok – mondta a polgármester, majd gratulált a kultúra napi kitüntetetteknek, akik a jelenben gyarapítják nemzetünket. 

– E nap nem titkolt szándéka az emlékezet megnyitása, melyhez közös élményeinken, mérföldköveinken, kulturális javainkon át vezet az út – mondta az egri önkormányzat kultúra napi ünnepélyén dr. Kusper Judit, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének a vezetője. Felidézte Kölcsey Himnuszának, Petőfi Sándor műveinek és Madách Az ember tragédiája című alkotásának a jelentőségét. Hozzátette, a kulturális mérföldkövek száma végtelen, hiszen a kultúra jelen van attól a pillanattól kezdve, amikor az egyik ember a másikhoz segítő szándékkal fordult.

–  A kultúra viszont – ahogyan a szóbeli kultúrák több ezeréves története már megmutatta – nem változatlan, életképességének kulcsa a rugalmasság, mely a régit az újjal képes ötvözni – emelte ki. – A három kiemelt születésnap is erre hívja fel a figyelmünket: a meglévő kulturális tapasztalatra mindhárom költőnk egyéni, meghökkentő jegyeket épített, beengedett valami újat, s a klasszikus formát, szerepet mindig aktuális kontextusba helyezték, így tették frissé a kultúrát.
Feltette a kérdést, mi hát a kultúra? Kifejtette, semmiképp sem mozdulatlan állóvíz, viszont nem meder nélküli folyó. A kultúra kapcsol minket össze a múltunkkal és az őseinkkel, de csak akkor, ha folytonosan élővé tudjuk tenni. Ha nem csak címkék és címszavak jelzik a közösséget, hanem a hagyományközösség nemes tapasztalata. A kultúránk része a magas és a populáris kultúra, az ünnepnapok és a hétköznapok. 

– Az, amikor áhítattal tekintünk a karácsonyfára, tisztelgünk a hősök előtt, hímes tojással várjuk a húsvétot, izgatottan várjuk az új Nobel-díjas regény megjelenését, de az is, amikor pogácsát sütünk, kedvenc dalainkra tanítjuk meg gyerekeinket, figyelünk a C-vitamin-bevitelre (melyre azért büszkék is vagyunk), vagy örülünk kedvenc csapataink sikerének – folytatta az előadó. 

– Közös kulturális emlékezetünkben megtaláljuk a Balatont vagy az Északi-középhegység csúcsait, híres várainkat (persze, hogy elsősorban az egri várat), de – alföldiként különösen – a birkanyájakat vagy a gulyát, de mindannyiunkban ott élnek az elmúlt évtizedek tankönyvei, tévéfilmjei, játékai, hiszen mindannyian idézünk József Attilától s nem vegyítjük a sósavat a hypóval, Minecrafttal játszunk és talán egyszer okosan gazdálkodunk. Kultúra az, hogy felismerjük, mi a tudomány és mi az áltudomány, mi a valóság és mi a populizmus, hogy észrevesszük, melyek a kultúrára leselkedő veszélyek – zárta gondolatait dr. Kusper Judit.
A kultúra területén nyújtott kiemelkedő tevékenységéért Eger közgyűlése „Pro Agria” szakmai díjat adományozott Éry-Kovács Andrásnak, a Harlekin Bábszínház igazgatójának. Elhangzott, a színházi rendező, dramaturg, tv-rendező, tanár pályáját a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte.

– 1987-ben Mozart: Figaró házasságáért megkapta a Legjobb Rendezés Díját a Szegedi Operafesztiválon. 2011-ben az Egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött vezető dramaturgként és rendezőként, 2013 óta a Harlekin Bábszínház igazgatója. Az elmúlt 10 évad alatt teljesen megújította a működését, szélesre tárta a bábműfaj kapuit, új és új bábmozgatási technikákat dolgoz ki a fiatal bábművészekkel évről évre. A drámai és zenés színjátszás felől közelít a bábszínjátszáshoz és ezzel teljesen új hangot ütött meg – sorolták a művész erényeit.

Szintén „Pro Agria” szakmai díjat kapott Gulyás László zenész, az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola intézményvezetője. Kiemelték művészi hitvallását, kreativitását, mellyel az egri kulturális élet meghatározó alakja, nevéhez számos minőségi kulturális program kötődik. 2016 óta kinevezett intézményvezetője az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolának. Vezetőként legfőképp a folyamatos fejlődést, a minőséget, a tehetségek gondozását, a közösségi lét megteremtését tartja szem előtt, hogy a zenetanulás minden gyerek számára elérhetővé váljon. Kiemelkedő munkássága része a Szimfonik Lájk és az Egri Kamaraopera, illetve a Kultúrszalon, az Ütős Nap és a TUTU Jazz Napok szervezése is, mely rendezvények szintén minőséget nyújtanak a közönségnek, turisztikai vonzerőt jelentenek a városnak.

A közgyűlés kiemelkedő teljesítményéért „Kiváló Munkáért” kitüntetést adományozott Vargáné Tóth Máriának, az Egri Kulturális és Művészeti Központ gazdasági csoportvezetőjének, aki több mint 20 éve folyamatos, lelkiismeretes munkát végez gazdasági területen a kulturális szervezeteknél. Szakmailag felkészült, kiváló szakember. 2001-ben került Művészetek Háza Kht.-hez mint gazdasági előadó, projektasszisztens. 2007-ben az intézményi átszervezés eredményeképp átkerült az EKMK-hoz, majd 2008-ban a Művészetek Háza Eger Kft.-hez, ahol 2013-ig volt gazdasági főelőadó, projektmenedzser. 2017 óta az EKMK gazdasági csoportvezetője. Munkájára jellemző az alaposság, precizitás, remek közösségi ember, méltán vívta ki a kollégák, partnerek megbecsülését, elismerését.

Szintén „Kiváló Munkáért” kitüntetést vett át Bíró Tímea, a Gárdonyi Géza Színház művészeti titkára, aki 25 éve a Gárdonyi Géza Színház munkatársa, 13 éve a művészeti titkára. Úgy jellemezték, hogy szorgalmas, alázatos, precíz munkájával alappillére a színház társulatának. Segítőkész hozzáállásával, szakmai ismeretével, rátermettségével, empátiájával kiemelkedő segítője a színház mindenkori vezetésének, művészeinek, a társulat tagjainak, kiérdemelve ezzel a bizalmukat, szeretetüket. Szakmai munkája mellett embersége, a közösségért való tenni akarása is példaértékű.

Az ünnepélyt a Gárdonyi Géza Színház művészeinek összeállítása zárta.