Vasárnap hajnalban előretekerünk az időben egy órát

Hiába hivatkoztak évekig arra, hogy mennyit takarékoskodhatunk az óraállítással, nem sikerült se hozzászoknunk, se megszeretnünk ezt a procedúrát. 

Idén e hét végén vasárnap tekerjük vissza a mutatókat, s cserébe egy órával kevesebbet alhatunk. A nyári időszámítás kezdeti pár napján az átlagosnál morcosabbak és a fáradékonyabbak lehetünk. Mint minden változáshoz, ehhez is alkalmazkodni kell a szervezetnek. 

Annyi vigaszunk lehet, hogy végre beköszöntött a tavasz, melegszik az idő, és hosszabbodnak a nappalok. 

Az óraátállítást egyébként az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először. A gazdasági szakemberek úgy kalkuláltak, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát takaríthatnak meg. Magyarország 1980-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, szintén energiatakarékossági megfontolásból. Az óraátállításnak kezdetben számos pozitív hatása volt: villamosenergiát spóroltak vele, kedvezett az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát, kevesebbet és kevesebben vezettek szürkületben, sötétben.

Gazdasági szempontból a gáz- és az áramspórolás mindenki jól járhat a váltással, ám a az orvosszakmai érvek mást mondanak. Időről időre felmerül az ötlet, hogy eltörölhetik az átállítást, és végre eldölhet, melyik időszámítás maradhat, azonban erről egyelőre csupán Csehország hozott határozott döntést. 

A haszon.hu érdekes írást közölt a témáról. Ebben utalnak arra, hogy Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója több mint öt éven keresztül tanulmányozta az évi kétszeri óraállítás előnyeit és hátrányait. Arról számolt be, hogy a márciusi előreállítás - idén március 26-án lesz, hajnali 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat - negatív egészségügyi következményekkel járhat.

A téli időszámítás jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz. Viszont a március végétől október végéig - 2023-ban október 29-ig - tartó nyári időszakban reggel egy órával később lesz világos, este pedig a természetesnél szintén egy órával tovább marad a napfény. Viszont a reggeli fény elengedhetetlen a test normális ritmusának beállításához: például felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot.

Emellett a mintegy hét hónapig tartó, nyári, késő esti fénynek való kitettségnek is ára van. Késlelteti az agy melatoninhormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az emiatt kialakuló alvásproblémáknak.

A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.

Bár pontos adatok nincsenek, de a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat meg évente Magyarország.

Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, azonban korunk energiaválsága miatt azt a keveset is becsülni kell.

Egyébként a magyar lakosság kétharmada – hasonlóan a többi európai országéhoz – a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.

Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban – jellemzően – az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek arról, a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak.

Például Csehország arról döntött 2021-ben, hogy öt évig marad náluk az óraátállítás. Magyarország a közös európai megegyezéshez kötötte a kettős időszámítás eltörlését, de kiállt a megszűntetése mellett. Az EP a döntés határidejét 2024-ig halasztotta.

A szervezetnek akár több napra lehet szüksége az átálláshoz: sokaknak okozhat hosszan tartó, múlni nem akaró fáradtságot, alvás- és emésztési zavarokat az órák előre állítása. Rendőrségi adatok szerint ilyenkor minden évben látványosan emelkedik a figyelmetlenségből, fáradtságból eredő balesetek száma. Fontos tehát, hogy a lehetőségekhez mérten legyünk türelmesek és tudatosabbak, vigyázzunk magunkra az óraátállítást követő napokban.

Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock