Régészet

2023.04.04. 07:00

Rejtélyes, több száz éves feliratra leltek a bélapátfalvai feltárások során

Az elmúlt hetekben folytatódtak a feltárások a bélapátfalvi apátsági templomban, a napokban pedig a szakértők ismét bejárták az épületet. A felújítási munkák előrehaladtával a régészek is kutatják a ciszterci templom történelmét­.

Tóth Balázs

Meglepetéseket rejt az épület belseje is, sok érdekes dolgot tártak fel az utóbbi időben

Forrás: Tóth Balázs/Heves Megyei Hírlap

Rákóczi Gergely, a Dobó István Vármúzeum régésze elmondta, a déli mellékhajó pilléreinél is végeztek ásatást. Itt két falpillér alapozását kutatták, amiből kiderült, hogy a barokk korszakban lényegében az egész mellékhajófalat újjáépítették. Ugyanakkor más lett a pillérkiosztás, a XIII. századi eredetiekhez képest 60-70 centiméterrel nyugat felé elcsúsztatva építették föl az új pilléreket, fölhasználva a régi köveket. 

Rákóczi Gergely elmondta, míg januárban a főkapuhoz vezető Árpád-kori lépcsőt tárták fel, most a konverzusi kapu előtt kutattak. Itt teljesen elpusztult a korábbi középkori lépcső alapozása, belőle csupán egy kő maradt, illetve találtak egy ép lábazati párkány elemet. A barokk korban újrahasznosították a korábbi, XIII. századi köveket, így találtak az alapozásban lábazati profilt, felmenőfali kváderkövet, és egy hengertagos kőfaragványt is. 

A templombelsőben folytatott feltárások során a déli oldalon is előkerültek a korábbi középkori és a barokk járószintek. A középkori padlózat eredeti elemeit ugyan nem találták meg – az tégla lehetett, amelyet később fölszedtek –, de annak habarcsát igen. A barokk első járószint északon tufakőből és terrazóból állt. 
Rákóczi Gergely szerint a további kutatások során több kérdésre is választ kaphatunk. Például, hogy a déli pillérsor többi tagját is az Árpád-koritól eltérően építették-e vissza. Abban is bíznak, hogy rábukkannak az egykori déli kapu helyére. Ugyan a déli fal is nagyrészt barokk helyreállítás eredménye, de az alapozásban nyomára lelhetnek a középkori szerzetesi bejáratnak. 

A szakemberek egyébként a déli keresztházban egy meglepő felfedezést tettek, Buzás Gergely régész-művészettörténész a falat vizsgálva észrevette ugyanis, hogy abba egy nevet és egy évszámot véstek. Utóbbi 16-tal kezdődik, de a második két számjegy elmosódott. Ez azért is figyelemre méltó, mert ekkor a templom még romos volt, a helyreállítások csak 1732-ben kezdődtek meg. Rákóczi Gergely ásatásvezető régész szerint a rejtélyes feliratot az 1600-as évek végén véshette bele Holló ­János, aki nevét latin formában, „Johannes Hollo”-ként írta. A több száz éves névjegy azért is szenzációs, mert az írott forrásokból a feliratot készítő személy is azonosítható. Borsod vármegye 1696-os dikajegyzékében (azaz a jobbágytelkenként kirótt adóösszeírásban), majd 20 évvel később, az 1715-ös országos „népszámlálásban” is találkozunk nevével. Az illető helyi volt, lent, a faluban lakott, s négy mérő földdel rendelkezett. 
Rákóczi Gergely a nemrégiben előbukkant koponyákról elmondta, egyelőre az antropológus szakvéleményére várnak. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában