A bükkszenterzsébeti rekorder gombagyűjtő elárulta a siker titkát

- Gyermekkorom óta szenvedélyem a gombászás – mondja a Bükkszenterzsébeten élő Utassy Marianna, aki idén áprilisban arról lett híres, hogy hatalmas méretű kucsmagombára lelt. Portálunk is beszámolt a kivételes példányról. Mariannától azt kérdeztük, honnan a gombászás iránti szenvedélye, és mit tartogat a május és a június az erdőjáróknak gombafronton.

Elmondta, ötéves kora óta járja az erdőt. Kislány korában apai ági nagymamája fogta kézen, és vitte el az első gyűjtésekre. - Ekkoriban kaptam nagyapától az első "hátit", (vesszőből font, hátra rögzíthető, hordozó alkalmatosság, a szerk.) 

Gyakran jártuk az erdőt nagymamával és észrevétlenül szenvedélyemmé vált a gombászás. Bár már nyugdíjas vagyok, ez a szerelem a mai napig tart. Amikor megneszelem, hogy életre kelnek az idényjellegű  gombák, akár hajnal kettőkor is felkerekedek, hogy elinduljak felkutatni őket - meséli, majd így folytatja: - Az idei, híressé vált kucsmagombáért 35 kilométert utaztam, s 21 ezer lépést tettem meg a telefonos számláló szerint, amíg rábukkantam. Örültem a szép példánynak, ismerőseim kértek meg, hogy tegyük rá egy mérlegre és fotózzuk le. Ennyi a történet. Meglepett, és nagyon boldog voltam, hogy mennyien gratuláltak, pedig ennél nagyobb zsákmányokra is szert tettem már. Régebben az is előfordult, hogy egy közeli község kevéssé ismert lelőhelyéről 45 kilogrammnyi gyönyörű gombát gyűjtöttem pár óra alatt – mesélte Marianna. 

Megtudtuk azt is tőle, hogy a gyakorló gombászok a biztos lelőhelyeket nem teszik közkinccsé. Sok-sok kilométert kell annak megtenni, aki minden évszakban tudja, hova érdemes indulni a zsákmányért.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lesz a sorsa a vadon gyűjtött gombáknak Mariannáék családjában. Megtudtuk, hogy az első illatos csemegéket frissen készítik el a családtagoknak, levesnek, rántva, vajon megpárolva. A többit savanyítják, aszalják, és minden formában készítik.

Arra a kérdésre, hogy mi várható a mostani nagy májusi esők után, úgy válaszolt, gazdag gombatermésre van kilátás. Amint felmelegszik egy kicsit az idő, jó eséllyel bukkanhatunk tömegesen szegfűgombára. Ezek falusi sportpályákon, legelésre is alkalmas réteken érzik jól magukat. Szépen terem még egy-két hétig a májusi pereszke is. 

Megjelent már a gombák királynője, a tinorú, más néven a vargánya is. Egy-két héten belül megtelhetnek a kosarak, ha megfelelő helyen járunk.

Marianna arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtés körülményeit, a szabadon szedhető fajok mennyiségét jó ideje törvények szabályozzák, amit illik betartani. Gyűjteni természetes anyagból készült kosárral és éles kis késsel induljunk. A gombákat lehetőleg úgy metsszük, hogy a gyökérzete a földben maradjon. 

Aki először vállalkozik ilyen kalandra, annak mindenképp érdemes kényelmes ruhát és cipőt választani, a gombászáshoz ugyanis hozzátartoznak a hosszú séták, hiszen a lelőhelyeket előbb fel kell kutatni. Javasolt innivalót, telefont is vinni, segítség lehet továbbá egy térképes mobil applikáció, amivel nyomon tudjuk követni az útvonalunkat és bejelölhetjük a jó gombász helyeket. Mindig tartsuk be a természet- és környezetvédelmi rendelkezéseket, valamint az erdőkre vonatkozó előírásokat is! Alapszabály, hogy naponta személyenként legfeljebb két kilogrammot gyűjthetünk, magánterületen pedig engedély szükséges.