Tönkre akarták tenni a mátrai kegyhelyet

- Elkészült Magyarország római katolikus Nemzeti Kegyhelyének eddigi legátfogóbb, múltját és jelenét összefoglaló tudományos kötete, melyből az is kiderül, hogy az ötvenes évektől hogyan ellenőrizték a búcsújáróhelyet, a zarándokok közé vegyült informátorok milyen jelentetéseket írtak a helyről és a papokról, illetve, hogy a pártállam milyen módszereket alkalmazott, hogy jelentősen lecsökkentse, átalakítsa a hitéletet, a vallásgyakorlást Mátraverebély-Szentkúton. Minderről Kerekes-Dancsok Regina, a kegyhely sajtófőnöke tájékoztatta portálunkat.

Mint mondta, nem készült még ennyire átfogó kötet Mátraverebély-Szentkút történetéről, amelynek alapját a fennmaradt írásos emlékek adták, köztük azok az iratok, melyek feltárják, hogy az ötvenes évektől, a pártállam miképp próbálta ellehetetleníteni a kedvelt búcsújáróhelyet. Mátraverebély-Szentkút jelentősége, a térségben kiemelkedő vallási vonzereje miatt külön figyelmet érdemelt a megyei párt- és állami szerveknél. Az ötvenes években az államvédelmi, rendőrségi szervek munkatársai a zarándokok közé vegyülve gyűjtöttek információkat, majd finomítva a módszereken erőteljesebbé vált a titkos információgyűjtés, a rejtettebb módszerek alkalmazása.

Irányelveben szerepelt, hogy a legfontosabb feladat a zarándoklatok, búcsúk ellensúlyozása és megfelelő korlátozása. A párt- és állami szervek különböző sport-, kulturális és egyéb programokat szerveztek, különösen a nagy egyházi ünnepekre, hogy az emberek ne vallásos rendezvényen vegyenek részt - közölte a kegyhely sajtófőnöke.

Olyan lelkipásztorokat helyeztek Mátraverebély-Szentkútra, akik a pártállammal alapvetően semleges, vagy lojális viszonyt alakítottak ki. A kegyhely működését beszüntetni nem lehetett, de megpróbálták korlátozni és csak úgy engedni az itteni vallásgyakorlást, hogy annak semmilyen politikai következménye ne legyen - tette hozzá.

A Kádár-korszakban babonaként tekintettek a búcsújárásra és fertőzés veszélyét vetették fel, sőt a hívőket még durvább szavakkal illették. A babona vádja a későbbi évtizedekben is előkerült, és érzékelhető volt egyfajta lenézése azoknak, akik ide jártak zarándokolni - fogalmazott Kerekes-Dancsok Regina.

Hozzátette, a pártállami dokumentumokból az is kiderül, hogy a másik „trükk” amellyel korlátozni próbálták a búcsúkra érkező hívek számát, az infrastruktúra befolyásolása a volt. A legminimálisabb egészségügyi, higiéniás, élelmezési és közlekedési szolgáltatást nyújtották, holott ebből akár anyagi bevétele is származhatott volna a pártállamnak. Közlekedési zavarokról számoltak be az újságok hasábjain. Mivel megakadályozni nem lehetett a zarándokokat a kegyhely meglátogatásában, így nehezítették a helyzetüket.

Tűrték a búcsúsok jelenlétét, de amennyire csak lehetett, korlátozták a hitük megélését.

A megyei pártvezetés számára látható módon mindvégig a legfontosabb kérdés az volt, hogy mekkora a zarándokok száma. Hogy mi hangzott el, milyen tartalmú szentbeszédet mondott egy-egy szónok, az nem okozott gondot. Ezt ugyanis a kegyhely lelkészén keresztül egy ideig garantálni tudták - fogalmazott a sajtófőnök.

„Tovább kell törekedni a búcsújáróhelyek látogatottságának csökkentésére, főleg a fiatalok körében. A búcsújáróhelyek minimális kommunális, kereskedelmi és közegészségügyi ellátottságán túl nem kívánatos a jelenlegi színvonal javítása. Továbbra is korlátozni szükséges külön autóbuszok indulását a búcsúkra.” – állt az egyik dokumentumban.

Barsi Balázs ferences szerzetes, az esztergomi ferences gimnázium tanára egyike volt a rendszert nem támogató szónokoknak. 1975. augusztus 16-án éjfélkor Mátraverebély-Szentkúton mondott szentbeszédet kb. 100 főnek, amelyről Kiss István egyházügyi titkár jelentést írt. A prédikációjáról szóló jelentés pontosan mutatja, hogy mikről lehetett beszélni, és mi volt az, ami már zavarta az egyházakat felügyelő egyházügyi hivatal megyei munkatársát.

„…Beszédében információim szerint nyílt rendszerellenes hangot ütött meg. Kitért a szerzetesrendet ért veszteségekre azáltal is, hogy Szentutat elvették a ferencesektől. Bírálta az állami oktatási intézményeket, amelyek szerinte nem alkalmasak az ifjúság erkölcsi nevelésére. Ezekkel szembeállította az egyházi iskolákat, melyek egyedül alkalmasak erkölcsi nevelésre.”

Azzal vádolták a jelentésekben, hogy tudatosan törekszik a hívők érzelmeinek felkorbácsolására és szociális hatásokkal operál - ismertette Kerekes-Dancsok Regina.

Közel 40 év alatt a pártállam sokféleképp ellenőrizte, működésében korlátozta a kedvelt búcsújáróhelyet. Az intézkedéseivel sikerült jelentősen lecsökkentenie a vallásgyakorlók számát, ugyanakkor minden lépés kevés volt ahhoz, hogy teljesen betiltsa vagy megszüntesse a búcsújárást Szentkútra. Orosz Lóránt, a kegyhely jelenlegi vezetője szerint ennek oka nem más, mint hogy a népi vallásosságot az Egyháznak sem mindig könnyű mederben tartani, nemhogy a kommunistáknak. A vonatkozó szentszéki dokumentumok szerint népi vallásosság alatt értjük azt a kifejezésmódot, amely egyszerűen és lelkesültséggel nyilvánítja ki az Istenbe vetett hitet, a Megváltó Krisztus iránti szeretetet, a Szentlélek segítségül hívását, Szűz Mária iránti áhítatot és a szentek iránti tiszteletet, a megtérés és a felebaráti szeretet iránti elkötelezettséget -fogalmazott a sajtófőnök.

A kötet teljes terjedelemben a www.szentkut.hu oldalon olvasható, benne a Soós Viktor Attila által írt tanulmánnyal, és a Függelékben található eredeti dokumentumok szövegével.