Sarlós Boldogasszony ünnepén Tarnaszentmária templomáról is megemlékezik a képviselő

A Magyar Katolikus Lexikonban ez áll Sarlós Boldogasszony ünnepéről: az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án, a világegyházban május 31-én.  A katolikus magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta.

A köztudat általában Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen asszonyi vegetációs ünnepre utal. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához - írja a Magyar Katolikus Lexikon.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa. Északi vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie - fogalmaz a lexikon.

Az ünnepről Horváth László, Gyöngyös és környéke országgyűlési képviselője is megemlékezett közösségi oldalára írt bejegyzésében.

- Július másodika van, Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ez a nap az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe is. Szent István királyunk egykor az oltalmába ajánlotta országunkat, számos néven nevezzük őt - fogalmaz a politikus.

- Mi, magyarok az ilyenkor kezdődő aratáshoz kapcsolódóan Sarlós Boldogasszony ünnepeként tartjuk számon ezt a napot - tette hozzá a Horváth László, majd folytatja azzal, hogy a Tarnaszentmárián található, Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom.

A parlamenti képviselő kiemeli azt is, hogy ez a műemlék Magyarország legrégebbi, Árpád-kori, s ma is működő katolikus temploma, amelyre méltán lehetünk büszkék mindannyian.