130 éve még csak tervezték a debreczen-füzesabonyi vasút megnyitását

A debreczen-füzesabonyi vasút. 
A debreczen-füzesabonyi vasút megnyitására vonatkozólag a „Tiszafüred és Vidéke”ezeket irja: A megnyitás az összes munkálatok bevégzéséig s az általános műtanrendőri bejárás megtörténtéig csak részleges lehet, s jelenleg csak a poroszló-abonyi részre vonatkozik, de ennek napja sincs még az itteni szakközegekkel tudatva. Az ohatpolgári szárnyvonal még nincs kész, nagy erélylyel dolgoznak rajta s talán e hó 20-ára végeznek ennek teljes elkészültétől függne a füred-debreczeni vonal forgalomba bocsátásának engedélyezése; az összes vonalak ünnepélyes megnyitása pedig a tiszai híd teljes elkészültével van szoros kapcsolatban. Itt jelenleg a középnyilás vasszerkezetének montirozása nagy serénységgel folyik s a müvelet, kedvező idő mellett, junius végére kész lehet, míg egyidejüleg a járdagerendák lerakása is megtörténik; julius elején kezdik átvezetni a sineket s folytatják a híd egyéb munkálatait julius közepére leendő bevégzéssel. Ekkor megkezdik a müszaki járatásokat s a valószinüséghez igen közel áll, hogy augusztus 5-ére, a híd is átadható lesz a közforgalomnak. 
 

Az iszákosság meggátlása. 
Az alkoholizmus terjedésének meggátlása czéljából vármegyénk törvényhatósági bizottsága az eddigi statutum helyébe a következő szabályrendeletet hozta a korcsmákra, sörházakra, bor- és pálinkamérésekre vonatkozóan: „A korcsmák, sörházak és bormérések hétköznapokon reggeli 5 órától éjjeli 10 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés éjjeli 10 óráig szabad. Ezen időn túl az üzlet nyitvatartására és a zenélésre külön hatósági engedély szükséges, melyet irásbeli kérelemre a járási főszolgabiró adhat meg. Korcsmák, sörházak, bor- és pálinkamérések vasárnapokon, Szent István király napján s általában véve nagyobb ünnepeken, u. m.: Húsvét, Áldozócsütörtök, Pünkösd, Urnapja és Karácsony ünnepén egész nap zárva tartandók, azokban álló vagy ülő vendégeknek ottani fogyasztásra italt kiszolgálni tilos. – Ezen tilalom oly községekben, melyekben a lakosság tulnyomó része ugyanazon vallást követi, csak az illető vallásfelekezet ünnepeire, oly községekben azonban, melyekben a más vallásfelekezetüek is a lakosság legalább 30 %-át képezik, ezen vallásfelekezetek ünnepeire is kiterjed.” E módositott szabályrendeletet junuár 15-ike után terjesztik fel jóváhagyás végett a minisztériumhoz. 
 

Egy leégett falu. 
Április 28-án délután 1 órakor hangzott a vészkiáltás: „Tűz!” Tűz!” Jejtelosz Éliás kocsmáros és mészáros ital és hustartó helyisége gyulladt ki. A legnagyobb mérvü tavaszi szárazság, s a juniusi forróság mellett borzasztó szél is dühöngvén, a tűz ezt orkánná fokozá, s egy negyed óra alatt 100 épület állott lángokban. 
A lakosok nagy része künn volt a mezőn, tavaszi munkán, a másik rész, különösen a férfiak a községtől távol eső Bolya pusztán árkoltak, réteiket csatornázták, így csak a nők, gyermekek s kevés férfi futkosott fejetlenül, mivel Egerben alispáni választás lévén az intelligentia, községi bíró, jegyző hivatalos ügyben távol voltak. Fülöp Elek segéd lelkész a szomszédos Sz. Erzsébet községből lélekszakadva futott át s ember feletti erővel iparkodott a rémüléstől kábultakat példájával s parancsaival tettre serkenteni: ugy, Dutka Ágostan szenterzsébeti körjegyző neje a nőket igyekezett magukhoz tériteni,  s férfiui erővel dolgozott a lehetők mentésén. (…) 
De mi volt ez a borzasztó elem iszonyu erővel fellépése ellen. Lelesz leégett: koldussá lett 100 család, 300 lélek rövid 2 óra alatt. Lakház 73, mellék épület 200 s a házi állatok, gazdasági szerek, eszközök, takarmánynemüek, szalma, szemes élet, butorok, ruhanemüek, gyümölcsösök –  több mint 400 élő fa is tövig égett, kerti veteményekben  esett károk, stb. értéke a 10000 frtot meg haladja, s ami fő emberi életnek is kellett áldozatul esni. 
Bozó tuza Julcsa 60 esztendős özvegy nő az ágyacskáját menteni rohant be az égő házába, s kijövet a láng a földre verte. A tüzet teljes lokalizálni még másnap is alig-alig lehetett. (…) Én hiszem, hogy Hevesmegye közössége segélyt ad a koldusbot helyett. Lelesz, 1885 május 1.   H…b. 

Tallózta: Szilvás István