A magyarság megmaradásáról, a jövőképünkről is beszéltek az ünnepi szónokok Andornaktályán + fotók

Az andornaktályai hagyományoknak megfelelően a szentmiséről vonultak át az ünnepség helyszínére a résztvevők Barczi Zsolt polgármester vezetésével. A Magyar Falu Program keretében Óvodai játszóudvar, közterületi játszóterek fejlesztése 2022 –  címen megvalósított projekt átadását megelőzően a vármegyei közgyűlés elnöke és a település polgármestere mondtak ünnepi beszédet állami ünnepünk alkalmából.

Dr. Juhász Attila Simon egyebek között úgy fogalmazott: amikor a magyarok a középkorban nem tudták megvédeni az állam függetlenségét, veszélybe került annak keresztény jellege is, s a magyarok országa hosszú időre három részre szakadt. Sokáig olyan idők következtek, amikor a magyarok igazságairól már csak a magyar írók és költők szólhattak leginkább.

– Móricz Zsigmond például saját történelmi korának, az újkori magyar földindulások keserves időszakának okait keresve, 1919-ből visszatekintve a régmúltra úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek egymás iránti közönye, rokontalansága, rideg és feneketlen önzése az egyik legsúlyosabb baja a magyar életnek, ám ennek a bajnak az oka – állítja Móricz – az állami élet formája. Magyarország 1526 óta rabszolgaállam, 1867 óta pedig Ausztria gyarmata. Móricz Zsigmond szerint Magyarország gyarmatállamként, 1867 után látszólag kultúrát produkált, de egy olyan kultúrát, amely idegenül nőtt a magyarság fölé, amelyből hiányzott a nemzeti cél és összetartozás, hiányzott bármiféle önálló magyar élet vezérgondolata. A gyarmati államhelyzetben élő magyarságban azért aludt el, halt ki a hazaszeretet és a sorsközösség tudata, mert hazug politikával, hazug irodalommal, hazug társadalmi szólásokkal misztifikálták a magyarok életét, amelynek hatására a magyar értelmiségi hűtlen lett, a magyar paraszt magára maradt, a magyar kisiparos szétzüllött, a magyar gyári munkás meg nemzetietlen szocialistává vált – idézte fel a móriczi gondolatokat Juhász Attila Simon.

Tette ezt azért, mert szavai szerint a mai korszak sok szempontból párhuzamba állítható az évszázaddal ezelőtti állapotokkal, hiszen ma is megfigyelhető a nyugati szellem hanyatlása, s az ebből a hanyatló világból érkező kényszerítés szándéka. A közgyűlési elnök azt is hozzátette, hogy Móricz Zsigmond szomorú látleletét ugyanarról a korszakról Ady Endre röviden így fogalmazta meg: „Elveszünk, mert elvesztettük magunkat.”

Juhász Attila Simon az avatásra váró játszótérrel kapcsolatban arról beszélt, hogy az ezer éves magyar államiság további fenntartása pénzzel és munkával, a magyar jövőre koncentrálva valósítható meg. Ennek a céltudatos tevékenységnek az egyik eleme a Magyar Falu Program is, amiből most ezt a létesítményt kialakították.

Ünnepi beszédében a település polgármestere, Barczi Zsolt történelmünkről szóló eszmefuttatásában előbb a sokat szenvedett István királyra emlékezett. Szavai szerint első királyunk 46 évi uralkodás után 1038-ban – 69 éves korában – hunyt el, miután szeretett hazáját, Magyarországot és a magyar népet, a Szent Koronával együtt a Boldogasszony védelmébe ajánlotta. A polgármester a későbbiekben emlékeztetett a bizonytalan alapokra épített, Szent István elleni hamis vádak, támadások tarthatatlanságára.

– A ferdítések ideje lejárt, egyre több ember ébred magára és keresi a valóságot. Ez vonatkozik az István – Koppány kérdésre is. "Amit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot!" - mondta Petőfi is. 1848 és 1956 magyar népe nem csak a fizikai elnyomás ellen kelt föl, hanem a szellemi és a lelki megnyomorítás ellen is. A Szent Istvánt gyalázók egy része nem látja, vagy nem akarja látni, hogy akarva-akaratlanul a magyarellenes erők érdekeit szolgálják – fogalmazott.

A polgármester ünnepi beszédében azt mondta: ma is gyalázzák hőseinket, szentjeinket, nagyjainkat, de mi ezt ne hagyjuk! Azt is hozzátette: aljas módon még nemzeti jelképeinket is kikezdték és még mindig van, aki bedől nekik.

– Egyre többen keresik az igazságot, mert az isteni igazság győzni fog. Ennek megvalósulásában nagy szerepe kell, hogy legyen minden magyarországi egyháznak, függetlenül attól, hogy melyik felekezethez tartozik. Látni is szép jeleket, melyek minden tisztességes emberben lelki örömöt váltanak ki. Imanapok, imahadjáratok, zarándokok sok százezres tömegei is jelzik az ébredést. Csíksomlyó csodálatos hatását is mindenki érzi. Szentéletű papjaink, pásztoraink, apácáink, táltosaink, oktatóink küzdelmes és hősies munkáját becsülnünk kell – mondta Barczi Zsolt