Itt a szigorúság mézfronton: a címkén szerepelnie kell minden származási országnak

Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Most újabb szigorítás lép életbe - ezt jelentette be a napokban Nagy István agrárminiszter.

Az MTI közleménye szerint az uniós folyamat lassúsága miatt Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű mind a fogyasztók, mind pedig a méhészek védelme.

- Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk - tette hozzá a miniszter. 

Mit jelent ez a pontosan hazai méhésztársadalomnak, illetve, nekünk, vásárlóknak? Erre kerestünk válaszokat. Bíró Péter kompolti őstermelő, korábban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Heves megye szervezetének elnöke érdeklődésünkre úgy fogalmazott, mindenképp üdvözlendő ez a kezdeményezés, amiért évek óta folyik a küzdelem. Ezt a lépést Olaszország már két éve meglépte, de igazán az jelentene áttörést, ha az Európai Unió egységesen lépne fel az ügyben. Elmondása szerint jelenleg is van olyan hazai üzletlánc, ahol a méztermékek címkéin EU-s kevert méz felirat szerepel. 

Ha tudatos a vásárló, akkor érdemes nagyítóval indulni, és alaposabban megnézni a származási helyet. Jó minőségű magyar mézet egyelőre  változatlanul a termelőtől érdemes vásárolni. 

Arra kérdésünkre, hogy milyen volt az idei szezon, úgy válaszolt, a kép vegyes. A méhek átteleltetése sok helyen jelentett gondot. A gyenge méhcsaládok sorra pusztultak el. Az akácszezon idén is elúszott, a repce közepesen hozott, a napraforgó viszont kifejezetten szépen adott. Az árak stagnálnak, tájékoztatott. A repce- és napraforgóméz kilója 2-2500 forint körül van, az akácmézért 3-4000 forintot kérnek.

Visszatérve a minisztérium tájékoztatására, érdemes kiemelni, hogy jelenleg a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban augusztus 11. előtt nem volt kötelező a származási országok feltüntetése, elég volt azt jelölni, hogy EU tagállamából, EU-n kívülről vagy éppen uniós és EU-n kívüli országokból származó a mézkeverék.

Ezt a jelölési módot az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazták, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását, fejtette ki a miniszter.