Szent István király napja 85 éve nemzeti ünnep hazánkban

Államalapító I. (Szent) István királyunk 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A Szent István kultuszát megalapozó döntő elem az 1083-as szentté avatása volt. Az augusztus 20-i ünnepnap innen datálódik, ugyanis a kanonizálásra – korabeli kifejezéssel: oltárra emelésre – augusztus 20-án került sor, a Szent István által építtetett székesfehérvári Szűz Mária-bazilikában. Munkaszüneti nappá I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király tette augusztus 20-át 1891-ben. Szent István halálának 900. évfordulóján, az 1938-ban megtartott a Szent István-emlékévben az országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nap nemzeti ünneppé nyilvánítását.

A Szent István kultusszal kapcsolatban egy idén májusban a gyöngyösi Mátra Múzeumban tartott könyvbemutatón dr. Mészáros Balázs történész, a Magyar Nemzeti Múzeum szerkesztőségi csoportvezetője részletesen beszélt arról az érdekességről, hogy bár 1938-ban az államalapító királyunk halálának 900. évfordulóra készült az ország, de az, hogy Szent István a magyar történelem központi alakja, addig nem volt teljesen evidens. 

– Ha megnézzük például Budapesten a honfoglalás emlékére állított millenniumi emlékművet, láthatjuk, hogy annak középpontjában nem Szent István van, hanem Árpád vezérrel az élen a hét fejedelem. A 19.század végén tehát a nemzeti emlékezetben Árpád jelentősége még sokkal erősebb volt az államalapító királyénál. Igazából ez nem azt jelenti, hogy Szent Istvánról elfeledkeztek, vagy a jelentőségét nem becsülték volna nagyra. Más vonalon nagy tiszteletben tartották, de a politikai, a hivatalos állami, nemzeti emlékezetben Árpád és a honfoglalás fontossága dominánsabban jelentkezett. Igazából a két világháború között erősödött fel a Szent István köré épített politikai kultusz. Nem kis részben azért, mert Szent Istvánban találták meg azt a személyt, aki a nagy, a történeti Magyarországot megalapította. Azt a Magyarországot, ami 1920-ban Trianonban elveszett, és amelynek a korabeli politikai rendszer a helyreállítását, a revízióját tűzte ki célul. Ezért értékelődött fel igazából Szent István. Az 1938-as emlékévének már volt előzménye is: az 1931-es Szent Imre-év. Ez is azt mutatta, hogy az Árpád-házi szentek, Szent István és családja már fókuszba kerültek – mutatott rá dr. Mészáros Balázs.

A történész az 1938-as Szent István-emlékév érdekességeként kiemelte, hogy az egyszerre politikai, illetve egyházi esemény volt. 

– A szervezése is két szálon zajlik. A katolikus egyház meghirdette a Szent István-emlékévet, és megszerezte ezzel egyidejűleg abban az évben a 34. Eucharisztikus Világkongresszus rendezési jogát. Kettős szent évként készültek tehát 1938-ra. Ezzel párhuzamosan a kormány is létrehozta a Szent István-emlékév országos bizottságát. Ez részben a Szent Jobb akkor induló országjárásába kapcsolódott be, de ugyanebben az évben, augusztus 15. és 20. között országszerte megemlékezéseket szerveztek az államalapítóról. Székesfehérváron ünnepi országgyűlést tartottak. Esztergomot is bekapcsolták a rendezvénysorozatba, hiszen az akkori történészek tudása szerint ott született Szent István. Felújították a középkori királyi palotát is. Több eseménysor kapcsolódott össze tehát az 1938-as Szent István-emlékévben – részletezte dr. Mészáros Balázs. 

A történész rámutatott az akkor történtek nemzetközi összefüggéseire is.

– Egy évvel később, 1939-ben kitört a II. világháború. Azt nehéz utólag megmondani, hogy a háború előtt egy évvel mennyire lehetett megítélni, meddig mennek el az események. Az azonban akkorra nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatra, Németországban egy nagyon erős hatalom alakult ki, és terjeszkedett. Magyarországnak ebben az új nemzetközi helyzetben meg kellett találni a helyét. És ez a Szent István-emlékév egy kicsit azt is szolgálta politikai, de egyházi oldalról is, hogy a náci ideológiával szemben felmutassanak valamit. Egy nemzeti történetet, nemzeti identitást, ami esetleg képes arra, hogy az akkor Magyarországon egyébként már széles körben terjedő szélsőjobboldali ideológiáknak valami módon gátat vessen – foglalta össze dr. Mészáros Balázs.