Áttért muszlimok, rácok, magyarok és németek népesítették be újra Egert a török után

A konferenciát azzal a céllal szervezték meg, hogy Eger és az egriek új és mindenkori történetének nyújtsanak fórumot. A tanácskozás a város történetének feltárásában élen járó kutatóknak, valamint az itt működő közgyűjtemények és tudományos műhelyek képviselőinek legfrissebb eredményeit kívánta az ünnep alkalmából a hallgatóság elé tárni. 

Molnár Dávid, a Heves Vármegyei Levéltár levéltárosa, a konferencia főszervezője portálunknak elmondta, a konferencia Eger elmúlt háromszáz évére kíván reflektálni, a törökök kiűzésétől az 1989-es rendszerváltásig bezárólag tartó időszakra vonatkozóan hallhattak különböző témákban előadásokat az érdeklődők csütörtökön. 

– Egyrészt azért tartottuk fontosnak megszervezni az Egri Várostörténeti Konferenciát, mert a Heves Vármegyei Levéltár már régen szervezett tudományos konferenciát, s szerettük volna ezt a hagyományt újraéleszteni, másrészt pedig mert a város történelmével kapcsolatban az 1552-es ostromnak, a török hódoltság és a végvári harcok időszakának viszonylag nagy kultusza van, viszont a későbbi korok történései kevésbé élnek a helyiek emlékezetében, pedig több kutató is foglalkozik ezekkel a korokkal, és a napjainkban is hasznosítható tanulságokat rejtenek magukba – részletezte a főszervező. 

A konferencia megnyitóján Varga Zsolt, a Heves Vármegyei Levéltár igazgatója kiemelte, nagy öröm számukra, hogy Eger Civil Ünnepéhez kapcsolódva valósulhat meg az esemény, mert úgy gondolja, a levéltárak és a levéltárosok társadalmi elismertsége nem vetekszik a levéltárak társadalomban betöltött szerepének súlyával, és talán kissé zárkózottnak, olykor még szőrszálhasogatónak is tartják őket. A civil társadalommal való kapcsolatteremtés, valamint az ilyen és ehhez hasonló konferenciák pedig alkalmat teremtenek arra, hogy ez a  kép kicsit árnyaltabb legyen, s jobban megismerhessék a munkájukat. 

– A levéltáraknak óriási szerepe van az identitás erősítésében. Tulajdonképpen mi találkozunk először egy egységben az iratanyagokkal, amelyeket átveszünk, majd rendezzük, feldolgozzuk és kutathatóvá tesszük azokat. Úgy gondolom, bűn és vétek ezt nem kihasználni, nem hasznosítani, mert nagyon sok iratanyag van, ami elkerüli a kutatók figyelmét, s ezt tudjuk hasznosítani. Például úgy, hogy a levéltárban őrzött iratanyagok szolgálnak a várostörténeti konferencia elsődleges forrásául – részletezte Varga Zsolt.

Mihalik Béla Vilmos, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartotta az első előadást, mely a török kiűzését követően az egri társadalommal foglalkozik 1687-1746 között  időszakot vizsgálva. Kutatásai a XVII-XVIII. századi Egri Egyházmegyéhez kapcsolódnak, két könyve is megjelent már ebben a témában, s az egyik fejezetben foglalkozott a visszafoglalt Egerrel is, és ezt a korábbi  kutatást folytatta tovább, így lett a csütörtöki előadásának témája is ez. 

– Azt vizsgálom, hogy kik voltak azok az emberek, azok a társadalmi csoportok, akik újranépesítették Eger városát a török kiűzését követően, kik építették újjá a majdnem száz éves török uralom után a várost. Van két nagy csoport, akik gyakorlatilag helyben maradtak, az egyik a muszlim lakosság, nekik a helybenmaradásuk feltétele az volt, hogy katolizálniuk kellett, a másik csoport pedig az úgynevezett rác-csoport, akik görög ortodoxok voltak, s valójában ez egy etnikailag nagyon vegyes, délszláv és balkáni eredetű csoport volt. Melléjük érkeztek magyarok, németek. A magyarokról azt lehet tudni, hogy elsősorban a régió vármegyéiből jöttek, például Hevesből, Borsodból, a Jászságból és Nógrádból érkeztek a legtöbben, ezt a katolikus anyakönyvekből lehet tudni – mondta el portálunknak Mihalik Béla Vilmos. Arról is beszélt, hogy társadalmi foglalkozás tekintetében akkoriban volt egy földműves réteg, egy egyre gazdagodó kézműves és egy hivatalnoki réteg is, akik letelepedtek Egerben. A katolikus egyház pedig fokozatosan visszatért abban az időben. 

Csütörtökön számos Eger történelméről szóló előadást hallgathattak még meg a konferencia résztvevői.