Bevált a felsőtárkányi méhlegelő, sok fajt vonzottak a virágok

A Felsőtárkányban működő Bábakalács Természetiskolánk a 2022-ben lezárult minősítési eljárás eredményeként az előző időszak programjai mellett új témájú modulokat is akkreditáltatott. Ezek között szerepel a „Beporzók” nevű modul, mely a beporzás jelentőségével és a hazai beporzó rovarokkal ismerteti meg gyerekeket. A felsőtárkányi iskola egyik szegletében méhlegelőt alakítottak ki, s a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) most beszámolt róla a honlapján, mit is jelent ez pontosan és hogy mikkel találkoztak ott az elmúlt hónapokban.

– Beporzáskor a virágpor az egyik virág porzóiról a másik virág termőtestére kerül. Ez a feltétele annak, hogy növényeink termést érleljenek, szaporodjanak. Beporzás nélkül komoly veszélyben lenne a földi élet, elég arra gondolni, hogy a növények  – vadvirágok, cserjék, fák – képezik a táplálékhálózatok alapját. Ezt a rendkívül fontos munkát élelmiszernövényeink több mint 75 százalékánál, a vadon élő növények 87 százalékánál rovarok végzik. Őket hívjuk összefoglaló néven beporzóknak –  részletezte a BNPI. 

Szavaikból kiderül, a beporzó szó hallatán legtöbbünknek a házi méh jut eszébe, és bár gazdasági szerepe a mézkészítés és számos növény beporzása miatt vitathatatlan, ő csak egy fajt képvisel a beporzók között. Mivel a világ növényeinek túlnyomó többsége, több mint háromszázezer növényfaj állati beporzást igényel, könnyen belátható, hogy ez az irdatlan munkát nem várható el egyetlen állatfajtól. 

A mérsékelt égöv legfontosabb beporzói a vadméhek, a zengőlegyek és a lepkék. Megdöbbentő adatokat is közölt a nemzeti park: világon több mint húszezer, hazánkban több mint hétszáz vadméh faj él, és 380 zengőlégy faj található Magyarországon. Ezek mellett 3500 lepkefaj van jelen nálunk, e ezek közül 170 faj tartozik a nappali lepkék közé.

– A foglalkozásaink során az adott élőlénycsoportot érintő veszélyeztető tényezőkre is felhívjuk a figyelmet. Az intenzív mezőgazdaság, a nem megfelelő vegyszerhasználat, a monokultúrák térhódítása, a szélsőséges időjárási körülmények következtében a beporzó rovarok száma a XX. század második felétől jelentősen csökkent Európa szerte. Az ember tájátalakító tevékenysége miatt egyre kisebb a természetközeli élőhelyek, virágos rétek, kaszálatlan óvósávok aránya, melyek táplálkozó- és fészkelőhelyül szolgálhatnának a beporzó rovarok számára. A nagy mennyiségű, nem megfelelően alkalmazott rovarirtószer közvetlenül is károsít számos hasznos rovarfajt – hangsúlyozták, és még egy megdöbbentő tényt közöltek: Kína Szecsuan tartományában a vegyszerhasználat miatt eltűntek a beporzó rovarok, a térség megélhetését biztosító gyümölcsfákat az emberek kénytelenek kézzel beporozni.

A beporzókkal foglalkozó modul csak úgy lehet teljes, ha azt is meg tudják mutatni a hozzájuk érkező gyerekeknek, hogy saját környezetünkben mivel segíthetik a beporzók helyzetét, ezért a természetiskola udvarának egy szegletében tavasszal méhlegelőt létesítettek.

A méhlegelő nem más, mint a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, és őshonos fajokból álló magkeverék vetésével kialakuló növényállomány, mely menedéket és táplálékforrást nyújt számos beporzó rovar részére. A változatos összetételű méhlegelőn a virágzási időszak kora tavasztól késő őszig kitart.

Felsőtárkányban kétfélét vetettek: egy 23 fajból álló egyéves magkeveréket, és egy 42 fajból álló, évelő növények magjait tartalmazót. A virágok megnőttek, és megjelentek a területen a beporzók is. A vadméhek, zengőlegyek, lepkék mellett számos egyéb rovarrend képviselői is megmutatták magukat. Fakéregből, tobozokból, nádszállakból és kifúrt farönkökből méhecske hotelt is kitettek a gyerekekkel. 

A Beporzók modult elsősorban felső tagozatos vagy középiskolai csoportoknak ajánlják. Jelentkezni az [email protected] e-mail címen lehet rá.