Egy veszélyes iparlovag csínyei

 Szobrot Dankó Pistának. 
Az egész országban mozgalom indult meg, hogy a legnagyobb magyar dalköltőnek, a korán elhunyt Dankó Pistának szobrot emeljen a hálás utókor. E mozgalomból Gyöngyös város is kiveszi a maga részét, amennyiben társas körei közül a „Társadalmi Kör” f. hó 30-án a felállitandó szobor javára nagyméretű hangversenyt rendez. A hangverseny műsora igen változatosnak igérkezik és fokozza az érdekességet még az a körülmény is, hogy a műsorban foglalt darabok teljes szövegét külön lenyomatban kapja meg a hangversenyen megjelenő közönség. 

Ámbár a műsor még nem perfect, de annyit mégis sikerült megtudnunk, hogy a hangversenyen városunk legjobb erői fognak közreműködni. Baltás Margitka szép énekszámokkal vesz részt, amelyeket Bucsányi Kálmán czimbalomjátéka kisér, Bihari Blanka, Biharí Ferencz hegedű és Makra Géza zongora játéka élvezetes számát fogja képezni az estélynek. Szölgyémy Ferencz gymnaziumi igazgató szellemes felolvasással szórakoztatja majd a közönséget. Dely Alajos adótiszt a prológot énekli remek baritonjával, Schmidt Lajos zongora tanár kisérete mellett Gaál Ferencz Dankó rhapsodiáját fogja előadni. A kör tagjaiból ez alkalomra alakult dalárda Dankó legszebb nótáit adja elő, Kóczián Jenő vezetése mellett. És ha még megemlitjük, hogy a hangversenyen Imre zenekara is le fogja róni a nagy colléga emléke iránt tartozó kegyeletet, ugy immár mindenki előtt nyilvánvaló lehet az a nagy műélvezet, melyben közönségünknek része lesz. 
A hangverseny után táncz következik, amely előre láthatóan fesztelen jó kedvvel egész reggelig tart, s ez a mulatság lesz egyszersmind a farsang legnagyobbszabásu tánczvigalma. Hogy azonban a nép is áldozhasson emlékért annak, kinek nótáit uton-utfélen dudolgatja, a Kör vezetősége ugy intézkedett, hogy másnap d. u. 4 órakor az egész műsort megismétli csekély belépő dij mellett. 

 Nagy a por. 
Hatvanban tudvalevőleg csak a jó Isten öntözi az utczákat eső alakjában. A héten, hogy nem volt eső olyan nagy volt a por, hogy az embereket három lépésről is alig lehetett megismerni. Talán lehetne ez ellen valamit csinálni? Ha másként nem, legalább a háztulajdonosok öntözzenek házaik előtt, mert ez is némikép kevesbitené a felvert por mennyiségét. Elvárjuk a hatóság jóakartu intézkedését. 

 Városi és megyei hirek. 
Egy ügyes és veszélyes iparlovagot fogtak el e hó 12-én városunkban. Neve Simánszky Gyula (álneve Frank Ernő) egri születésü, 20 éves. Korábban Allemann-ezredben szolgált katonaként, honnan két izben is megszökött, de csakhamar kézre kerülvén, miután a reá szabott csekély büntetéseket kiállotta, ismét megugrott, s Budára ment, hol anyja s fiatal növére segélyével M. ügyvédet ez év szeptember hóban 900 ftig meglopta. Budáról egyenesen Egerbe jött, hogy itt a városi gyámságnál kezelt örökségéből pénzt kaphasson, azonban egy ide érkezett távirat folytán elfogatott, s mint katonaszökevény az egri katonai parancsnoksághoz kisértetett, de neki sikerült az őt kisérő hajdutól csalárd módon elillanni. A kalandor a maklári jegyzőhöz menekült, hol a vendégszeretetet azzal hálálta meg, hogy a háziasszony 60 ft értékü ékszereit ellopta, s Jászberénybe ment. Ott beállott honvédnek, de már néhány nap mulva főhadnagyát is meglopta, elvivén tőle polgári ruháját és 300 ftot. Ugyanott egy vendéglőbe szállt, s országos vásár lévén, a vendéglős fölkérte, engedne helyet szobájában egy vásárosnak. A kalandor beleegyezett, s éjjel, mindőn társa aludt, fejvánkosa alól ellopta annak tárczáját 1000 fttal. Ezután Pestre illant, hol egy hónapig, míg pénze tartott, mesés kalandokkal töltötte idejét, aztán pedig Gyöngyösre ment, s beállott huszárnak, de onnan is néhány nap mulva ruhástól, fegyverestől megszökött, s Egerbe jött, hol elfogadván, már átadatott a katonai parancsnokságnak. Kihallgatásakor egykedvüleg mosolygott csinyein, s azon reményét fejezte ki, hogy ezentul sikerülend neki még több ezrednél szolgálatba lépni. De most az egyszer, reméljük, jól gondját viselendik.