1956 a hatvaniak számára is utat mutat + fotók

– Kettős ünnep a mai, hiszen az 1956 október 23-án kitört forradalom indította útjára azt a folyamatot, mely 33 évvel később, 1989. október 23-án megteremtette hazánk szabadságát, s ezzel elfoglaltuk helyünket az európai közösség szabad országai és nemzetei között – fogalmazott. – A XXI. század Magyarországán leginkább arra keressük a választ, hogy milyen világ, milyen ország és milyen város felépítésére akarjuk használni szabadságunkat.

Horváth Richárd kiemelte azokat az értékeket, amelyeknek a város vezetése és lakói elkötelezett hívei. Ezek közé tartozik, hogy a hatvaniaknak ne csak ötévente legyen beleszólásuk a várost érintő fontosabb kérdésekbe, hanem élő kapcsolat legyen a városvezetők és a lakosok között, példaként említve Hatvani Konzultációt és a Közösségi Költségvetést. Emellett – mint mondta – fontos a teremtett környezet védelme és óvása, ezért is hozták létre a Pro Natura Mozgalmat, továbbá elengedhetetlennek tartják a rászorulók támogatását is, ezért alapították meg a Hatvani Karitatív Összefogást, mely a pandémia és az elszabaduló infláció nehéz időszakában is támogatja a nehéz helyzetben élő hatvaniakat és családjaikat. Mindezek pedig a közösség erejét és identitását erősítik – tette hozzá.

A megemlékezésen részt vett Szilveszter Szabolcs, az erdélyi Kézdivásárhely alpolgármestere, Begala Gyula, a felvidéki Jánok polgármestere és Szilágyi Zoltán, a partiumi Bihar első embere is. Utóbbi szintén felidézte az 1956-os eseményeket, aláhúzva: minden forradalom és szabadságharc legfontosabb üzenete, hogy békét a szabad emberek tudnak teremteni, ha pedig nincs szabadság, akkor békében sem tudunk élni.

Az ünnepségen a Bajza József Gimnázium tanulói adtak műsort „A mi ezerkilencszázötvenhatunk” címmel, majd a Sztehlo Gábor téren a pártok, állami intézmények, és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.