A Hevesben élők ötödének van tartós betegsége a népszámlálás szerint

A tavaly októberi népszámlálás alkalmával 9,1 milliónyi, 5 éves és annál idősebb népesség háromnegyede válaszolt az egészségi állapottal kapcsolatos, önkéntesen megválaszolható kérdésekre. A válaszadók 72 százaléka nem jelzett egészségi problémát. 1,7 millióan számoltak be tartós betegségről, 639 ezren nyilatkozták, hogy egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal. A válaszok szerint 109 ezren voltak mindhárom tekintetben veszélyeztetettnek tekinthetők, többségükben idős emberek.

Vármegyénkben 21,8 ezer öt évesnél idősebb ember élt, 142,6 ezer nő és 129,2 ezer férfi, 28 százalékuk nem válaszolt a kérdésre, a teljes öt évnél idősebb lakosság majdnem 21 százalékának van valamilyen tartós betegsége. A férfiaknál ritkábban fordultak elő tartós megbetegedések, 18,76 százalékuk küzdött ilyennel, míg a nők körében 22,83 százalék volt az arány. Persze a nem válaszolók között nem ismeretes az egészségi állapot, illetve a férfiak kisebb arányban érték meg azt a kort, maikor fokozottabban jelentek meg a betegségek.

Már az 5-14 éves korosztályban is 3,35 százalékos volt a tartós megbetegedéssel küszködők aránya Hevesben, ez az életkor növekedésével növekedett. A 25-34 éves korosztályban már 6,3 százalék volt, egy korcsoporttal feljebb már meghaladta a tíz százalékot, a 45-54 évesek körében pedig a 17,8 százalékot. Az 55-64 éves korosztályban minden harmadik embernek volt egészségi problémája, a következő korosztály tagjai közül pedig 42,32 százaléknak. A még idősebbek körében minden második embernek volt tartós betegsége.

Az iskolai végzettség szerinti bontásban némi korreláció volt kimutatható, valószínűleg a munkakörnyezet, illetve az anyagi helyzet miatt. Míg az általános iskolát végzettek, illetve szakmával rendelkezőknek a negyede küszködött betegséggel, ez az érettségizettek, illetve a diplomások körében kicsivel húsz százalék alatt maradt.

Fogyatékossága kilenc és fél ezer embernek volt Hevesben, a legtöbben, 3,8 ezren mozgáskorlátozottak voltak, 1,4 ezren pedig értelmi fogyatékossággal rendelkeztek. Meghaladta a 430-at az autizmussal élők száma, a 350-et a pszichoszociális fogyatékkal élőké. Beszéddel kapcsolatos fogyatékossága félezer embernek volt, bő 1300 gyengénlátó mellett pedig 336-an vakon élik életüket. Önkéntesen 869-en vallottak arról, hogy nagyothallók, 233-an pedig arról, hogy siketek, siketvakok pedig 25-en voltak.

Egerben 1649 (17,28 százalék), az egyéb városokban 2860 (30,12 százalék), a községekben pedig 4986 (52,6 százalék) fogyatékos ember élt, majdnem minden kategóriában kiegyenlítettek voltak az arányok, de befolyásoló tényező volt a bentlakásos intézmények elhelyezkedése. A pszichoszociális fogyatékkal élők zöme például a városokban élt (214), Egerben 34-en, a községekben 105-en voltak.

Egerben kilenc és fél ezren tartós betegek, az egyéb városokban 16.4 ezren, a községekben pedig majdnem 31 ezren, mindegyik település-kategóriában a nők vannak többségben a betegek között.

A súlyos, halmozottan fogyatékosok több mint négyszázan voltak, a súlyos belszervi fogyatékkal élők pedig 360-an. 82-en válaszolták azt, hogy más fogyatékossággal, 1356-an pedig azt, hogy ismeretlen fogyatékossággal küzdenek.

Egy másik mutatót is közzétett a KSH a fogyatékossággal élőkről, aszerint Hevesben 26,7 ezren válaszolták azt, hogy valamilyen problémájuk van, 15,7 ezren mozgáskorlátozottak, több mint hétezren gyengén látók és 5,6 ezren nagyothallók, majdnem 1,3 ezren egyéb súlyos fogyatékossággal rendelkeznek. A Heves megyei lakónépességből majdnem 58 ezren mérsékelt, 23 ezren pedig súlyos fogyatékossággal élnek együtt.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)