A Mária-úton is jártak a gyöngyösi turizmus-konferencia résztvevői

Pénteken és szombaton a gyöngyösi Károly Róbert Campus adott otthont annak a két napos konferenciának, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közösen szervezett meg. Az eseményről Nagy Réka, a gyöngyösi campus kommunikációs munkatársa tájékoztatta portálunkat. Mint mondta, a rendezvényen a vidékfejlesztés, a vidékkutatás és a vidéki turizmus iránt elkötelezett közel 50 szakember kapott lehetőséget az eszmecserére és a kapcsolatépítésre.

– A III. Nemzetközi Vidéki Örökség Konferenciát dr. Bujdosó Zoltán, a gyöngyösi campus főigazgatója, a MATE Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézetének igazgatója nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy a konferencián a doktorandusz hallgatóktól a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezőkig minden korosztály képviseltette magát. Ez ugyanis jó lehetőséget kínált a különböző generációk képviselői számára a tapasztalatok megosztására és az eszmecserére. Ezt követően dr. Gonda Tibor, a PTE egyetemi docense köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, első alkalommal a konferencia megszervezésekor egy jógyakorlat bevezetését tűzte ki célul. Mivel azt látta, hogy a gyöngyösi campuson dolgozó oktatók értékrendjébe ez a téma belefér, már az elején kezdeményezte a közös munkát. Az eredményeket vizsgálva ezt a mai napig jó döntésnek véli, hiszen számos intellektuális élményhez segítette már hozzá a konferencia az elmúlt 3 év alatt a résztvevőket – részletezte Nagy Réka.

Mint megtudtuk tőle, az első nap délelőttjén került sor a plenáris előadásokra, ahol dr. Szabó Géza a hazai vidéki turizmusban megfigyelhető fejlődési pályákról, dr. Benkő Béla a Mátráról, mint turisztikai termékről, dr. Csapó János pedig az okos turizmusról és okos desztinációk szerepéről beszélt. Dr. Benkő Béla előadásában elhangzott, a Mátrát mindig is az aktív turizmussal hozták összefüggésbe. Így kézenfekvő volt, hogy a második nap délelőttjén a résztvevők lehetőséget kapjanak vezetett túrán barangolni a Mária-zarándokúton. Dr. Pallás Edit, a MATE Fenntartható Turizmus Tanszékének tanszékvezetője, a konferencia egyik szervezője elmondta, a résztvevők szombaton nemcsak végigsétálhattak a kijelölt távon, hanem Galgócziné Szabó Zsófiától, a Mária Út Közhasznú Egyesület koordinátorától érdekes információkkal is gazdagodhattak az érintett szakaszról.

 – A  konferenciát szekcióelőadások zárták. A szakemberek 4 témában hallgathattak előadásokat és vitathatták meg egymással saját tapasztalataikat, véleményüket. Szó volt a helyi alapanyagokra épülő vidéki turizmusról és arról, hogy az ételekre és élelmiszerekre alapuló turisztikai termékek, szolgáltatáscsomagok száma és formáinak köre – a Covid ellenére is – is hatalmas növekedést mutatott az elmúlt években. Természetesen nem maradhatott ki a bor- és gasztroturizmus jelentőségével foglalkozó szekció sem, hiszen a borturizmus szerepe egyre növekszik Magyarországon. Az úgynevezett hosszú hétvégés üdülések palettáját gazdagítja ez a turizmusfajta is, melyet ma már nem csak a borbarátok preferálnak. A harmadik szekcióban a vidéki természeti értékek hasznosítása került fókuszba, amibe a teljesség igénye nélkül beletartozik a természetjárás, a zarándokutak, a kerékpározás és a kéktúrázás is. A mai rohanó világban ugyanis egyre nagyobb szerep jut a „slow tourism”-nak, vagyis a vidéki feltöltődésnek és a természeti környezetben történő pihenésnek. Figyelmet kapott a vidéki térségek és települések fenntarthatósága is. A szakemberek ugyanis azt látják, hogy a mai kor kihívásaira a vidéki tér nem egyformán reagál. A szekció arra kereste a választ, hogy honnan erednek a falvak megörökölt hátrányai, és milyen tapasztalatok vannak az erőforrásaikat jól hasznosító falvak sikeréről – összegezte Nagy Réka.