Kömlő lett a legnépesebb roma település Hevesben

Országosan kevesebben vallották magukat valamely nemzeti kisebbség tagjának a legutóbbi népszámlálás alkalmával, Hevesben viszont a korábbihoz hasonló számok születtek. A KSH szerint a nemzetiségi kötődésre vonatkozó önkéntesen megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka válaszolt. A nemzetiségi törvény 13 hazai nemzetiséget sorol fel, amelyek mellett más, bevándorolt nemzetiségek is élnek hazánkban. A nemzetiséghez tartozás, az anyanyelv és a családi, baráti körben használt nyelv alapján a legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik a roma közösségbe. A német nemzetiségi kötődésűek létszáma 143 ezer, a szlovákoké 30 ezer, a románoké 28 ezer, az ukránoké 25 ezer volt 2022-ben.

Hevesben magasabb volt a válaszadási hajlandóság, tíz százalék alatt maradt a nem válaszolók aránya, míg 2011-ben még 13,5 százalékos volt. A legtöbb nem válaszoló Egerben (4,8 ezer), Gyöngyösön (háromezer), Hatvanban (2,2 ezer), illetve Hevesen (ezer) volt, de Lőrinci és Füzesabony lakói közül is sokan tagadták meg a választ, összesen több mint ezerkétszázan.

A 259 ezer válaszoló közül 258,1 ezer jelölte meg a magyart nemzetiségként, ők az összes Heves megyei 90,28 százalékát jelentik. Összesen 25 ezren jelöltek meg más nemzetiséget is a KSH népszámlálási kérdőívén, ugyanannyian, mint 2011-ben (a pontos szám 24 ezer 993 volt tavaly és 24 ezer 960 2011-ben), a 2001-es összeíráson még 17,2 ezren vallották más nemzetiséghez tartozónak is magukat. A fogyó népességen belül a nemzetiséghez tartozók aránya emelkedett vármegyénkben, a 2001-es 5,28 százalékról 2011-re 8,08 százalékra, tavaly őszre pedig 8,74 százalékra.

A legtöbben cigány/roma nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, de jóval kevesebben, mint 2011-ben. A legutóbbi három népszámláláskor sorrendben 12,6 ezren, 19,5 ezren, és 13,85 ezren vallották magukat romának. Csak néhány olyan település akadt, ahol a magukat cigány nemzetiséghez tartozónak vallók száma emelkedett, ilyen volt Átány, ahol 282-ről 429-re emelkedett számuk, vagy Kömlő, ahol 590-ről 980-ra emelkedett az önmeghatározásuk szerint romák száma, s ezzel a falu a megye legnagyobb cigány népességű településévé vált. Jelentős, körülbelül egyharmados volt az emelkedés Tarnabodon és Tarnaörsön. Akadt még néhány falu (Mezőszemere, Egerfarmos, Nagyfüged, Újlőrincfalva, Kompolt), ahol volt némi növekedés.

Gyöngyösön viszont 1200-ról 795-re, Egerben 1100-ról nyolcszázra, Hevesen 951-ről 288-ra, Kerecsenden 777-ről 520-ra esett a magát cigányként meghatározók száma, Verpeléten. Tarnaleleszen és Erdőtelken pedig feleannyian vallották magukat cigánynak, mint 2011-ben. Tarnazsadányban, Tiszanánán, Gyöngyösorosziban, Gyöngyöspatán, Kálban és Tarnaleleszen és még sok helyen csökkent a romák száma, de itt is voltak szép számmal választ nem adók, illetve más nemzetiséget megjelölők is.

Más nemzetiséget megjelölőből pedig volt bőven 2022 októberében, 7331-en ikszeltek ebbe a rubrikába, míg 2011-ben 1966-an, 2001-ben pedig 567-en tettek így. Egerben több mint kétezren, Gyöngyösön 940-en, Hatvanban 620-an voltak, de más településeken is több tucatnyi, illetve száz körüli ember jelölte meg ezt a kategóriát.

A németek száma 1389 volt, ami kétszázzal csökkent 2011. óta Egerben közel háromszázan voltak, Gyöngyösön 113-an, Hevesen nyolcvanan, Aldebrőn pedig 106-an, s meghaladta még a negyvenet Kompolton, illetve Kerecsenden.

A vármegyében nőtt a bolgárok létszáma (118), a görögöké (87), a horvátoké (67), a lengyeleké (126), az örményeké (61), a ruszinoké (145), a szerbeké (82), a szlovénoké (34), s csökkent a románoké (488), a szlovákoké (415, Mátraszentimrén és Kisnánán is erőteljesen csökkent számuk). Nagyot ugrott az ukrán nemzetiségűek száma, az előző két népszámlálás alkalmával 170-en voltak, tavaly ősszel már nyolcszázan. A legtöbben Gyöngyösön (204), Egerben (154), Hatvanban (127), illetve Demjénben (57) mondták azt, hogy ukránok.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)