Kenyai árvaházában önkénteskedett az egri tanárnő

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorlóiskolájának pedagógusa, Szeredi Györgyi híres arról az Egerben tanuló külföldi egyetemisták körében, hogy „Györgyi mamát" kell keresni, és mindenben segít. Valóban egy igazi altruista személyiségről van szó, aki szívén viseli a külföldi diákok itteni sorsát, sőt, hazaérkezésüket követően is kapcsolatot tart velük, több esetben meg is látogatta már őket otthonukban – számolt be a Paletta Online. „Györgyi rajongása az idegen kultúrák, népek, hagyományok iránt már egész fiatalon megmutatkozott, hiszen egyetemistaként is kereste a külföldi fiatalok barátságát. Életét meghatározó fontos kapcsolata is egy laoszi fiatalemberrel volt. Azóta szerezett barátokat a világ szinte minden kontinenséről, és utazni is nagyon szeret. Ahogy a tavalyi tanév véget ért és a nyári szabadsága kezdetét vette, Szeredi Györgyi, az iskola technika tanárnője egy olyan lehetőséget keresett, ami kiszakítja a mindennapi rutinból, és lehetőséget ad a világ új és mélyebb megismerésére. Szenvedélye a távoli kultúrák, idegen népek és az emberi segítségnyújtás iránt vezette az afrikai kontinens szívébe, ahol önkéntesként segített egy árvaházban, Kenyában. Mivel korábban sokat segített az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanuló kenyai hallgatónak is, a fiatalember számára természetes volt, hogy ő fogja Nairobiban támogatni, segíteni magyar mentorát. Hosszas előkészítő munka után június végén nekivágott a hosszú, és sok izgalmat rejtő utazásnak” – írta Márkus Róbert Zsolt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem gyakorlóiskolájának pedagógusa a palettaonline.hu cikkében.

– Az alapítvány a nevét a Taita-hegységről kapta. Ez a hegység Kelet-Tanzánia és Dél-Kenya közötti keleti íven van, mely a Nairobi-Mombasa vasútvonal mentén található Voi városból közelíthető meg. A hegységet gyönyörű szavanna veszi körül, a Tsavo Nemzeti Park zebrákkal, ragadozókkal, elefántokkal, gazelákkal. Éghajlatát Mombasa óceáni éghajlata határozza meg. A Taita-hegységnek nagyon változatos növény- és állatvilága van. Számos endemikus faj él itt. A Helsinki Egyetemnek van egy kutatóközpontja a hegységben. Az árvaházat, ahol szolgálatot teljesítettem, a katolikus mombasai Szent József Szerzetesrend apácái vezetik. Bura Mission faluban található a rend egy központja is: Sisters of St Joseph Moher House néven. Az árvaház fenntartója 2006 óta a Taita Alapítvány az Afrikai Gyerekekért. A gondozottak teljes ellátását, oktatását, tandíját, az árvaház működését finanszírozza, egy német alapítvány pedig a felújításokat, és a legújabb beruházásokat fedezi. Az alapítványnak köszönhetően nem csupán az érettségiig jutottak el a gyerekek 17 év alatt, hanem 4 fő már felsőfokú végzettséget is szerzett, diplomával rendelkezik, és egy fő pedig 2024 áprilisában kap diplomát, egy másik fiatalember pedig most várja az értesítőt, hogy elkezdhesse egyetemi tanulmányait, építészmérnök szeretne lenni – mesélte a tanárnő a palettainline.hu kérdésére. Mint mondta, 2019 júliusa óta tudja, hogy Afrikába megy, majd 2019 szeptemberében Egerben egy kenyai diákkal találkozott.

– Karácsonykor egy kedves videófilmet osztott meg a Facebookon egy régi túratársam. A videón Nági, egy magyar énekesnő énekelt afrikai gyerekekkel. Az interneten azonnal megtaláltam a Taita Alapítványt, felvettem velük a kapcsolatot és jelképesen örökbe fogadtam egy kedves, bájos kisfiút az árvaházból. Az alapítvány támogatója és önkéntese lettem. Az Afrika Expón és más összejöveteleken veszek részt az alapítvány képviseletében, népszerűsítve tevékenységét, támogatókat keresve az árva gyerekek megsegítésére. Sajnos a COVID-19 miatt ez a tevékenység két évig nem volt túl aktív. Amikor megismernek az alapítvány önkéntesei, koordinátorai több év után, akkor jöhet szóba az, hogy kimehess önkéntesként az árvaházba személyesen is. Csak ajánlással lehetsz kinti önkéntes. A kiutazást megelőzi egy személyes ismerkedés az alapítvány vezetőivel. Egy korábbi utazó felkészít személyesen a feladatra, illetve van egy kézikönyv, amely minden információt csokorba gyűjt, ami a kint tartózkodáshoz kell. Nagyon sok önkéntes segített, támogatott engem is. A személyes koordinátoraim magasan képzett, kedves, tiszta szívű személyek voltak. Hálás vagyok nekik. Nélkülük nem sikerült volna – mesélte kijutása körülményeiről. Mint mondta, különleges, szép országra számított barátságos emberekkel. Ez Márkus Róbert írása szerint igaz is lett, részben.

– Nagyon zavart engem, s minden humorérzékemet elveszítettem az erőszakos, gyakran tolakodó leszólítások miatt, hogy vásároljak, hogy válasszak taxit, hogy vegyek bármiféle szolgáltatást. Erőszakosak voltak velem. Rengetegen kértek pénzt, azonnal tudták, amint megláttak, hogy én fogom őket támogatni Európából. Ez napi rendszerességgel megtörtént. Ha a kenyaiakon múlt volna, cipő nélkül jöttem volna haza, annyira akarták a cipőmet is. Különböző törzsekről sokat tanultam: kikuyu, luhya, kissi, luo, masai, grisszi, taita. Már képes vagyok felismerni a törzsi jellemzőket, az ember típusokat, hagyományaikat. Volt alkalmam megfigyelni, megtanulni a taita népcsoport mwazindika nevű táncát. Felismerem már a Kelet-Afrikában őshonos növényeket. Megtanultam a fejemen szállítani termetes zsákokat. Tudok afrikai ételeket készíteni: chapatit, ugalit, sukuma wikit és boborót.  Több problémát fedeztem fel az árvaházban. Az árva gyerekek érdekeinek képviselete fontosabb mindennél. Különösen megviselt, hogy a középiskolás korúak közül 5 főt elbocsájtottak az árvaházból rossz jellemre hivatkozva. A problémák miatt adódtak konfliktusok. Volt részem képmutatásban, a cinizmust nehezen viselem. A neheztelést az érintett személyek felé nagyon nehezen tudom elengedni. Az árvaházban dolgozó dadákkal nagyon jóban voltam. Mindenben harmonikusan tudtunk együttműködni. Kölcsönösen tudtuk támogatni egymást. Sokat beszélgettünk, nevettünk együtt. Nagyon kedvesek, jó humorú, vidám csapat. Ezt nem akarom elengedni, mindig fogok rá emlékezni – emlékezett vissza. Az interjúban arról is beszélt, hogy a gyerekek vallásos nevelést kapnak. 

– A terrorizmussal szemben nulla tolerancia van Kenyában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy áruházakba géppisztolyos őrök csak a detektoros kapun át, szigorú ellenőrzés után engednek be. Az új, kínai expressz vonatra és az állomás területére is fokozott ellenőrzés után mehetsz tovább. Kutyákkal és átvilágítással 5-ször ellenőriztek, mielőtt a vonatra felszállhattam. A bankoknál, intézményeknél is fokozott ellenőrzés, géppisztolyos biztonsági szolgálat van. Ilyet Magyarországon nem lehet látni. A gyerekek kihágásaival szemben szintén nulla a tolerancia. Bevett afrikai szokás a gyerekekkel szemben a testi fenyítés az iskolákban, családokban egyaránt. Ennek ellenére nincsennek lelkileg sérült gyerekek. Életrevalók, elevenek, mosolygósak, kedves, tisztelettudó, kistücskök az afrikai gyerekek. Nagyon nehezen dolgoztam fel azt a sok megaláztatást, amit fehérként kellett átélnem feketék között. A fehér ember szuahéli nyelven Mzungu. Gúnyolódtak, kinevettek, beszóltak az árvaházon kívül, különösen a nagyobb városokban. A szabad áras piacokon sokszor tízszeres áron akarták eladni a portékákat. Burában, a faluban is durván szólítgattak, gúnyolódtak kezdetben. A kis, magán afrikai buszokkal - a matatuval - is magasabb áron utaztattak az első hetekben. Ahogy telt az idő, megismertek, elfogadtak, barátok lettünk. Elterjedt a híre, hogy velük élek, a termés betakarításánál ott vagyok, pelenkát cserélek, gyerekek között töltöm napjaimat, mosok, takarítok, nem vagyok „Madam". A csomagokat én is afrikai módon a fejtetőmre tettem vásárlás után. Ettől kezdve már messziről hangosan köszöntöttek, segítőkészek voltak, együtt nevetgéltünk. Autók álltak meg, vettek fel, hogy ne kelljen matatura várnom. Különösen sokat beszélgettem tanár kollégákkal. Sok-sok meghívást kaptam iskolákba, családokhoz, korábbi árvákhoz. Idő hiányában oly sok nagyszerű dologról maradtam le – mesélt tapasztalatairól az egri tanárnő.

Szeredi Györgyi arról is beszámolt, hogy tapasztalatai szerint katolikus, anglikán, pünkösdi, baptista és iszlám gyülekezet békében élnek a mindennapokban egymás mellett. Feliratok, táblák, üzenetek találhatóak Jézusról, Istenről, szerte az országban. 

– Kenya Afrika 3. legprosperálóbb országa. Mégis a fővárosban található a világ legnagyobb nyomortelepe Kibera néven. Megdöbbentő látvány a bádogváros. Nagy a munkanélküliség, a pénztelenség. Elképzelni sem tudjuk Európából azt a nélkülözést, ami ott van. Kevés embernek van társadalombiztosítása, ritka az, akinek jár nyugdíj. Alacsony az átlagéletkor is. A sáskajárás vagy az elmúlt 40 év legnagyobb szárazsága a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Nincs közbiztonság. A lakóegységek, intézmények, iskolák szögesdróttal vannak körbe véve. Folyamatosan azt hallottam, hogy veszélyes egyedül menni. Fokozottan kell vigyázni az értékeimre. Többször előfordult, hogy féltem. Nagyon bénító tud lenni ez a félelem – mondta az interjúban, de arra is rámutatott, Kenya népe mégsem depressziós, a legkisebb jónak is örülnek.

– Nairobiba, a fővárosba érkeztem és onnan indultam vissza Magyarországra. Több napot töltöttem el az Egerben tanuló kenyai barátommal és családjával. Nagyon kedvesek voltak hozzám, ők mutatták be Nairobit. Láthattam a modern felhőkarcolókat Nairobi belvárosában és egy torony tetejéről a város látképét. A Kikuyu nevű városrészben pedig laktam. Ez az a városrész, ahol a Távol Afrikában c. Oscar-díjas film igaz története játszódott. Jártam a Karen Blixen házánál is, ami ma Nemzeti Múzeum. Gyönyörű zsiráfokat etethettem egy majorban. Voltam egy csodaszép farmon, ahol krokodilok tucatját nevelték. Mombasában eltölthettem néhány napot. Fehér homok, kókuszpálmák, óceán, a Világörökség része a Fort Jesus elnevezésű portugál erőd a XVI. századból, óváros halpiaccal, muszlim lakosokkal, elefánt agyart formáló városkapuk. Ezeket mind volt alkalmam megnézni, élvezni. A Taita-hegység bejárása, a legmagasabb csúcs, a Vuria is hatalmas élmény volt a páfrányerdejével. Gyönyörű panorámák, teraszos gazdaságok, sziklák, hegycsúcsok mind-mind a szívemhez nőttek. A Taita-hegységet körülölelő szavanna, a Tsavo Nemzeti Park a zebrákkal pedig felejthetetlen. Elefántcsordák, óriás gazellák, veszekedő Baboonok (majom), lehet ezt elfelejteni? A Mombasa - Nairobi vasútvonal is nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket szel át. Sok csodában volt részem, amikor afrikai állatokat láthattam utazás közben is: Thomson-gazellák, strucc, zsiráf, zebra. Fantasztikusak. És, hogy van-e hasonlóság a két ország között? Talán igen.  Hiszen Kenya és Magyarország is gyönyörű, tele nemzeti parkokkal, természetvédelmi területekkel – fogalmazott.