Több százezer madár pusztulhat el, a BNPI tenne ellene

A madarak pusztulását gyakran az okozza, hogy villanyvezetéknek csapódnak. Ez ellen tennének a szakemberek, akik nemrégiben Mátrafüreden ültek össze, a Harkály Házban. Az eseményről a Szabad Föld hetilap készített cikket. Az írás kiemeli: "a civilizációnak árnyoldalai is vannak, melyek a madarakat különösen veszélyeztetik. Egyik az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, másik a villanyoszlopok miatti áramütés. A szakemberek szerint hazánkban évente harmincezer és félmillió közötti egyedpusztulással számolhatunk. Mérleg: természetvédelmi veszteség és közvetlen gazdasági kár.

A Szabad Föd szerzője felhívja a figyelmet: "az elmúlt öt évben száz kilométer hosszan sikerült a túzokokra kiemelten veszélyes szakaszokon megszüntetni a légvezetéket. Ezeket az áramellátás szempontjából is kedvezőbb földkábelre cserélték. Az agrártárca bízik abban, hogy e hálózat tovább bővülhet majd."

A cikk arról is tudósít, hogy az eseményen Magyar Gábor szakminisztériumi főosztályvezető kiemelte, hazánk területének ötöde és védett terüle­teink 46 százaléka erdő. Ennek 70 százaléka őshonos fafajú. Bár az idegen honosak terjedése egyre jobban fenyegeti fennmaradásukat. Beszámolt még a Mindennapi Madaraink Monitoringjáról (MMM) is. Ez az erdei fajoknál az 1999 és 2022 közötti időszakban növekvő állományváltozást mutatott ki országszerte.

- A Mátrai Tájvédelmi Körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) része. Rónai Kálmánné intézményvezető az ott fészkelő száz fészkelőfajról is szólt. A hegység értékeiről: parlagi sasról, békászósasról, kígyászölyvről és kerecsensólyomról. Arról, hogy – az energiaszolgáltatóval közösen végzett – beavatkozásaik helyszínén az áramütésben elpusztult madarak száma a tizedére csökkent. A direktor aztán a Harkály Házba vezette a publikumot. Egy vonzó látogató-, oktatási és kezelőközpontba, melynek kiállítása látványosan tartalmas. Közben arról beszélt, hogy több kollégája madárgyűrűző táborban ismerkedett meg a természetvédelemmel. Munkatársai bemutatót is tartottak ennek tudományából. Vörösbegyre és fekete rigóra erősítették az azonosítót. Aztán útjukra bocsátották őket. Sorsukról talán hírt ad a rájuk testált kis jelzés. A kutatók fontos adatokhoz juthatnak ezáltal - írja a Szabad Föld.