Ünnepel a Mátra: a gyöngyösi kultúra és civil élet 45 éve talált méltó otthonra

November 7-én, napra pontosan 45 évvel a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ megnyitása után, az elmúlt négy és fél évtized történetét bemutató kiállítás megnyitásával vette kezdetét a kulturális intézményben a jubileum tiszteletére rendezett e heti események sora. A központ csoportjait bemutató, egymást követő időszaki kiállítások révén már hónapokkal ezelőtt elkezdődött az évfordulóra való megemlékezés. A kedden megnyílt tárlat megtekintésével a központ 1978-as átadását követő emlékezetes pillanatokat fotók, tárgyi emlékek, műsorplakátok segítségével idézhetik fel az idősebbek, ismerhetik meg a fiatalabbak. A kiállítás megnyitásakor Hiesz György polgármester arról beszélt, hogy egy olyan születésnapot ünnepel a város, amely az intézmény életében már igen hosszú időszakot ölel fel. Hozzátette, hogy a gyöngyösi kultúra, a művelődési ház nemcsak az épületből áll, hanem az itt dolgozott és most itt dolgozó emberek munkájából, sikereiből, és az itt otthonra talált civil szervezetek életéről is szól. 

– Gyöngyös várostörténete, fejlődése a XX. század 60-as éveiben nagyot változott. Az addigi falusias, kis zsellérközös részeket felváltották a lakótelepek. Az első ilyen volt a nyolcvanasi lakótelep. A hatvanas évek legelején az akkori városvezetés úgy gondolta, hogy ha már a város déli irányban fejlődik, érdemes lenne a leendő művelődési házat is azon a környéken megépíteni. A szükségességét az indokolta, hogy az akkori kultúrház, a Török Ignác és a Páter Kis Szaléz utcák sarkán ma is álló, egykori katolikus legényegylet otthona már ősrégi épület volt. Az évtized közepén az elgondolásokból aztán a mérnökök asztalán megszületett az új ház rajza. A kész tervet 1971-ben adták át a megrendelőnek. Személyes kötődésem ehhez a központhoz, hogy amikor 50 évvel ezelőtt, 1973. novemberében elindult az építés, akkor a szomszédos középiskola 3. osztályos tanulója voltam. Az ablakon kinézve töprengtem a diáktársaimmal, vajon mi épülhet itt? Szemünk előtt nőtt ki a földből, lett egyre érdekesebb ez az új típusú, stílusú épület. Az építés 5 évig tartott, majd 1978. november 7-én vehették birtokba a gyöngyösiek az új művelődési házat – emlékezett vissza Hiesz György.

Portálunk jogelődje, a Népújság a 1978. november 9-én megjelent számában tudósított az átadó ünnepségről: 

"A Nemecz József tér keleti oldalát betöltő új épület bejárata előtt a Muzsikus Céh Kamarakórusa népdalcsokorral köszöntötte a megjelenteket. Gácsiné Holló Erzsébet vezényelt. Majd a mikrofonhoz lépett Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. 

– Örömmel teszek eleget annak a megtisztelő megbízatásnak, hogy Gyöngyös új művelődési központját átadjam – kezdte beszédét. – Elismerésem fejezem ki mindazoknak, akik hozzájárultak a megye egyik legkorszerűbb. legszebb közművelődési intézményének létrejöttéhez. 

Emlékeztetett arra, hogy több mint egy évtizede fogalmazódott meg a gondolat: a mátraalji városnak korszerű közművelődési házra van szüksége. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1973 májusában hozta meg határozatát az építkezés előkészítésére. A terveket Ligeti Gizella és Balogh István készítette el. Az építők 1973. november 15-én kezdték meg a munkát. 

Az anyagi fedezet biztosításához a Thorez bányaüzem nyolcmillió, a Gagarin Hőerőmű négymillió, az Országos Közművelődési Alap ötmillió forinttal segítette a városi és a megyei tanácsot. Összesen körülbelül 50 millió forintba került az új intézmény. 

Az épület jól illeszkedik bele a barokk környezetbe. Színházterme alkalmas színházi előadások tartására, előcsarnoka pedig nemcsak a látogatókat képes kényelmes körülmények között fogadni, hanem lehetőség nyílik itt a forgatható válaszfalak segítségével tágas tanácskozóterem kialakítására is. Az előcsarnokban Szinte Gábor üvegfala köszönti az érkezőket. E kompozíció a város múltját és jelenét fogalmazta meg vonzó módon. 

– Legyen ez az épület a közművelődésnek, a közgondolkodás alakításának olyan otthona, ahol a közös eszmélkedés formálja szocialista társadalmunk fejlődését, a város lakóinak életfelfogását. E gondolatok jegyében adom át az új művelődési központot a rendeltetésének – fejezte be beszédét a megyei tanács elnöke. 

A város lakói nevében Tir Dezső megbízott tanácselnök vette át az intézményt. Az első rendezvény, ami az új művelődési központban lezajlott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére megrendezett díszünnepség volt, amelyen dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen adta át Tir Dezső és Rakusz József, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építkezésben jó munkát végző dolgozóknak a Gyöngyösért kitüntető jelvényt és oklevelet. Elsőként Ligeti Gizella, a művelődési központ tervezője vehette át a városi tanács elnökétől a Gyöngyösért kitüntető jelvényt. Az ünnepi rendezvény a Budapesti Játékszín és az Egri Szimfonikus Zenekar műsorával folytatódott. A zenekart Farkas István vezényelte." — írta a Népújság 1978. november 9-én.

A Mátra Művelődési Központ 3900 négyzetméter alapterületű. Színházterme a táncos, zenés és színházi produkciókat fogadja be, ezen kívül a képzőművészet, a költészet, a folklór és a különböző kulturális csoportok működésének folyamatos színtere a művelődési ház egész épülete. Színházterme 468 fő, kamaraterme 200 fő befogadására alkalmas. Az épület ezek mellett hat klubhelyiséggel, balett-teremmel és egyéb kiszolgáló terekkel várja látogatóit. Közel 40 csoport, köztük művelődő közösségek és civil szervezetek dolgoznak benne nap mint nap. 

Hiesz György kiemelte, hogy amikor beszélünk az épület szépségéről, annak megálmodóiról, akkor szólni kell azokról is, akik dolgoztak itt. 

– A művelődési központ első igazgatója Szívós József volt, aki nagyon sok olyan dolog kezdeményezője és elindítója volt, amelyek akkoriban egyedülállónak számítottak. Utána hosszú ideig volt igazgató Baranyiné Szilágyi Erzsébet is. Őt Patkós Magdolna, majd dr. Birnbaumné Pintér Mária, és rövid ideig Ábry Zoltán követte, jelenleg Nagy Andrea vezeti az intézményt. Ahogy az élet változott, megváltozott a működési forma is. Az elején intézményként funkcionált, aztán gazdasági társaságként, ennek minden nehézségével, de azt gondolom, a Gyöngyösi Kulturális Nonprofit Kft. kezdi megtalálni azt a formát, amellyel jól szolgálhatja Gyöngyös kultúráját. Ez a 45 év tele volt fantasztikus sikerekkel. Olyan együttesek költöztek át ide, és folytatták itt a munkájukat, mint például a Vidróczki Néptáncegyüttes, vagy a régi városi- és pedagóguskórus, a csillagászok, a balettezők, a bélyeggyűjtők, és lehetne még sorolni. Mára az itt működő csoportok száma megtöbbszöröződött. Sok olyan rendezvény kiindulópontja volt e 45 év alatt a művelődési központ, amire Gyöngyös méltán büszke lehet. Sok ismert ének-, néptánc- vagy éppen balettművész innen indult a pályájára, itt lépett fel először – összegezte Hiesz György.

A polgármester hozzátette, a 2018-ban indult nagy fejlesztés révén 40 év elteltével kapott új lendületet a központ. A 2022. szeptemberében átadott felújított Mátra Művelődési Központ két európai uniós finanszírozású pályázatnak köszönhetően kívül és belül is korszerűbb lett. Az intézmény külső felújítása jóval meghaladta a 300 millió forintos értéket, megtörtént a teljes épület, azaz a határoló falak, a födém, a tetőszerkezet hőszigetelése, új külső nyílászárókat kapott az épület, a fűtés- és a szellőzőrendszer korszerűsödött. A CLLD, azaz a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés programban 400 millió forintot nyert a város nemcsak fejlesztésre, de kulturális programok támogatására is. A központ belső felújítására ebből 135 millió forintot fordíthattak. A felújítás második fázisában többek között megújult az épület elektromos hálózata. Hangszigetelt, tűz- és hőálló függönyök telepítésével választható el az előcsarnok a kamarateremtől, és a mosdók is megszépültek, akadálymentesítettek. 

Kedden a közönség a művelődési központ csoportjainak közreműködésével gálaesten ünnepelhette meg az intézmény 45. születésnapját. Szombaton újabb műsoros est köszönti majd az évfordulót.