Az egri várban lehet eltemetve Imre király, őt idézték a halálának évfordulóján

Kettős megemlékezést tartott a Mi Hazánk egri szervezete november 30-án délután a várban. Egyrészt Imre király síremlékénél az 1204. november 30-án elhunyt és itt eltemetett uralkodó emlékét idézték, illetve Eger 1944. november 30-i "elestét" elevenítették fel a résztvevők

Sike Sándor

A Mi Hazánk egri szervezetének megemlékezése Imre király síremlékénél.

Forrás: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Az Egri Várban Imre király síremlékénél – 1204. november 30-i halálának évfordulóján – előbb Bognár Ignác a Mi Hazánk egri elnöke emlékezett meg a nagy valószínűséggel a várbeli székesegyházban eltemetett uralkodóról. Őt Bóta Sándor, az egykori Magyar Gárda egri, Imre király nevét viselő szervezetének vezetője követte beszédével.

A szónokok szavaiból kiderült: Imre, fiának megkoronázása után Egerbe utazott, ahol 1198 óta az egyházmegye élén Katapán püspök állt, aki egykor III. Béla, majd egy ideig Imre kancellárjaként emelkedett fel és szerezte meg a püspökséget. Katapán – egri elődjeihez hasonlóan – jelentős építtető volt. Ő fejezte be, már kora gótikus stílusban az egri székesegyház felépítését. Az építkezést vélelmezhetően Imre király is támogatta. A király itt, Egerben hunyt el, temetéséről Katapán gondoskodott az éppen elkészült katedrálisban.

Ugyanerre a napra esik Eger "eleste", a megszállás kezdete (1944. november 30.) Erre is emlékeztek az egybegyűltek. Mézes Tibor – honvéd hagyományőrző – a korszak kutatója ismertette azt az időszakot, amikor a szovjet csapatok bevették Egert. Bár a környék településein, a hegyekben itt-ott még dúltak a harcok, a város "elesett".