Sokunknak van szkíta őse, mondja az egri önkormányzati képviselő

– A szkíta nemzetiség elismerésére vonatkozó beadvány a parlament elé kerül – közölte dr. Pócs Alfréd egri önkormányzati képviselő szerdán sajtótájékoztatón Egerben. Mint ahogy arról már beszámoltunk, több mint 1300 aláírást gyűjtött össze a képviselő a beadványhoz amely arra vonatkozik, hogy nyilvánítsák a szkítákat is Magyarországon honos népcsoporttá.

– Ha a határozati javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor szkíta nemzetiségi önkormányzatokat is lehet alapítani. Szeretném tisztázni, hogy ennek nem politikai célja van. A szkítaság erkölcsiségét akarom visszahozni. Mindig igazságos népnek írtak le őket. Nem pénz volt az érték, cserekereskedelemmel éltek. A szkítáknál a nők is azonos jogokkal rendelkeztek, királyok, harcosok is lehettek. A szkíta kereszténység és az erkölcsiség felélesztése fontos – hangsúlyozta.

Kiemelte, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását is mellékelték a határozat mellé. Szerintük 2 ezer éve kihaltak a szkíták, de Pócs Alfréd szerint ez nem igaz: a szkíta gén ma is kimutatható, a hunok és a magyarok is a szkíták leszármazottai.

– A Magyarságkutató Intézet vizsgálatai alapján is archeogenetikailag bizonyított a szkíta-hun genetikai rokonság. A finnugrizmusról beszélnek még mindig, miközben a genetika már komolyan alá tudja támasztani vagy megcáfolni az elméleteket. Igazolt a szkíta gén a Hunyadi családnál, Mátyás szkítának vallotta magát, de az Árpád-házi királyok is a szkíták leszármazottai. Attila király is szkítának vallotta magát. Az Árpád-házi királyok történetét 5 ezer évre visszavezethetjük, akkor a mai Afganisztán területén éltek – sorolta dr. Pócs Alfréd. Hozzáétette, hogy a parlamenti szavazás szerinte azon múlik, hogy a Magyarságkutató Intézet megállapításainak vagy az MTA véleményének adnak teret a honatyák.