Szabad szemmel nem látható csodát fotóztak a Bükki Csillagdában

Csillagközi por és gázfelhő 24 fényév átmérőben, megannyi fiatal csillag, éppen keletkező csillagrendszerek a Földtől 1340 fényévnyire. Az égen, hazánkból nézve nem emelkedik túl magasra, de az Orion-övtől déli irányban akár egy kisebb távcsővel is egyszerűen megtalálható ez az égitest – olvasható a Bükki Csillagda Facebook oldalán. 

Mint írják, a felvétel rengeteg apró részletet megmutat, de fontos kiemelni azt, hogy ehhez hasonló képet még a legnagyobb kutató távcsövek segítségével sem lehetne látni szabad szemmel. Ennek oka az, hogy a köd nagyjából 2,5 milliószor halványabb a Holdunkhoz képest, ráadásként négyszer akkora területen oszlik el a fénye az égbolton mint a holdkorong. 

A távcsövekben lévő, egyre érzékenyebb szenzorokkal rendelkező a kamerák viszont több percen vagy akár órákon keresztül gyűjtik a fényt, amit számítógépes feldolgozás után összegeznek, így a számunkra láthatatlan részletek is előbújhatnak. 

A csillagászati tárlat vezető arról is beszámolt, hogy a köd közepén a Trapézium alakzat látható négy fényes csillaggal, melyek másfél fényéves távolságban találhatók egymástól. Ezek az égitestek is a köd anyagából, főként hidrogénből keletkeztek. Az égitestet, Charles Messier francia csillagász még a 18. században M42 és M43 számon katalogizálta, ezek a felvételen is jól elkülöníthetőek, annak ellenére, hogy egy égitestet alkotnak.