Még az idő is lelassul a Bükk lábánál fekvő településen

Kács község a Bükk déli lábainál fekszik. Zsáktelepülés, amely Bükkábrány felől, Tibolddarócon keresztül közelíthető meg. A település északi végében egy átlagos kapu jelzi az időzónák közötti határt. Az utcán állva sem érezzük magunkat nyüzsgő metropoliszban, de a kapun belépve érezhetően tovább lassul minden. Egykor szebb napokat látott park tárul elénk. Források, patakok, ösvények hálójában tölgyek, égerek, nyárfák, borostyán oszlopai között haladunk, amikor váratlanul egy impozáns méretű épület kerül szem elé. Kastély, kúria, kolostor vagy fürdőház? Kevesen tennék voksukat az utolsóra, legalábbis míg meg nem látják belülről vagy meg nem ismerik történetét, írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a honlapján. 

– Egykor Benedek-rendi szerzetesek, bencések éltek a községben, akik ismertek voltak fürdőkultúrájukról és gyógyászati tevékenységeikről. Minden bizonnyal ismerték és használták az itt fakadó langyos vizű forrásokat, de kolostoruk máshol, a kácsi templomnál állt. Ha a forrásoknál volt is valamilyen épületük, arról jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre bizonyíték. A fürdőház az 1800-as években épülhetett, első írásos említése 1851-ből származik – ismertették. 

A következő évtizedekben a fürdőház személyi váltásokon, fejlesztéseken esett át, majd újra megnyitott. A BNPI bejegyzéséből az is kiderült, hogy a kor orvosi szakemberei a következő kóros esetekben ajánlották vizét: „heveny és idült csuzos, köszvényes izzadmányok, izületi és izombajok eloszlatására, női ivarszervek idült hurutjánál, az idegrendszer némi bántalmai ellen, mint agy-gutaütés után fellépő hüdéseknél; gerinczagy sorvadásnál, görvélyes bajokban.” A hirdetés a következőkkel zárul: „Naponkénti posta-közlekedés, hírlapok, könyvtár, a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak." Hát mi más kellene még? 

–  Hozzá kell tennünk, hogy a fürdő vizét szolgáltató források vize 20-22 Celsius-fok hőmérsékletű volt, ami a mai kor emberében komoly kétséget ébreszthetne, vajon ott töltse-e a hétvégéjét. Abban a korban azonban mindenki elégedett volt a körülményekkel – jegyezte meg a nemzeti park. 

A fürdőház aranykorát nem kutatják, de mint írják, tény, hogy az 1900-as évek első negyedében, népszerűségére építve, külön vasúti szárnyvonalat akartak oda építeni, ami szinte az utolsó pillanatban hiúsult meg. Sokat látott és élt meg az intézmény. Pusztán gazdái nevét felsorolva kirajzolódik előttünk a történelem. Az 1930-as évektől napjainkig a Magyar Királyi Postaaltisztek Országos Egyesületétől a Magyar Államvasutak Jóléti Alapján át jutunk el a Szakszervezetek Országos Tanácsáig és a Lenin Kohászati Művekig. Beszédesek az épületek névváltozásai is. A fürdőházat egy időben Benedek-háznak hívták, ez később Szabadságra változott, míg a Teréz nevű épület a Béke nevet kapta. Az 1990-es évektől végül magán és önkormányzati tulajdonosok után újra állami tulajdonba került.

Mielőtt valaki máris útra kelne, hogy meglátogassa a helyet, annak sajnos várnia kell, a fürdőház és parkja ugyanis zárva van, nem látogatható, emelte ki a BNPI. Reményeik szerint azonban nem lesz az enyészet martaléka, és egyszer újra bemutathatóvá válik.

A Kácsi időutazásról szóló teljes cikk a BNPI honlapján olvasható.