Pálinkát kért, szúrással fizetett

Nagy idők tanuja.

Koncz Pál 79 éves földmives, volt 48-49-iki honvédtüzér f. hó 8-án alapitványi közkórházunkban meghalt. A városház erkélyéről gyászlobogó jelezte a derék öreg elhunytát, kinek temetése honvédbajtársai jelenlétében f. hó 9-én történt. Nyugodjék békében az édes anyaföldben melyért küzdött és vérzett!

Az év utolsó napján.

Ötven forintot mernék egy fületlen galamb ellenében föltenni, hogy 40 elmélkedés közül legalább 39 igy kezdődik: „Ujra egy év dőlt az enyészet sirjába!” Annyira stereotyppé vált e kifejezés, hogy magam is hódolok e szokás szentesitette törvénynek s elmélkedésem vele kezdem.
Igen! t. olvasóim! ismét egy év dőlt az enyészet sirjába! Eltemettük őt – örökre! Mindazáltal nem árt, ha ellátogatunk sirjához. A kinek örömteljes volt ez év, azt a kegyelet vezesse sirjához, a ki pedig csak fájdalmakat nyert tőle, annak is hasznos lesz vándorolni hozzá... Én, ki örömeit és fájdalmait egyaránt élvezém, azért vándorlok hozzája, hogy pár perczig elmélkedjem róla.

Törvénnyé vált az emberek között, hogy minden év utolsó óráján elhangzik – számot vessenek eseményeivel. A kalmár előszedi könyveit – elnézi hány száz frtot nyert ügyessége által, melylyel a fontot 30 latra devalválta. A családfő felüti számadásait; elgondolkodik, hogy ha az uj évben is annyira fogja meghaladni a deficit a bevételt, megütik a dobot házánál s fölteszi magában; megszoritom a kiadásokat.

(...) Az orvos, a borbély, a handler, a háziur, a házmester, az úr és inasa, szóval mindenki egy vagy más határozatot alkot magának a jövőre nézve; az egyetlen jogászt kivéve, kinek kedves foglalatossága – adósságot csinálni, mindig egy és ugyanaz marad. Mi szakaszszuk ki magunkat e tömegből. Verjük el magunktól az önérdek, részrehajlás s a többi ezekhez hasonló társakat; s meggyujtván az igazság fáklyáját – irjuk meg fényénél a pártatlanság tollával a mult év főeseményeit.

Hírek

– Esküdtbiróságunk elnökei. A budapesti itélőtábla elnöke az egri kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Bőhm Alajos dr. törvényszéki elnököt, helyettesévé Farkas Pál törvényszéki birót jelölte ki az 1910. év tartamára.

– Uj Zagyvahid. Nem késik már sokáig az uj Zagyvahid felépitése. Erre vall az a véghatározat, melyet a vármegye alispánja e tárgyben hozott a kereskedelmi miniszterium rendelése alapján. A miniszterium elrendelte a helyszini eljárást és annak vezetésével megbizta Nagy Sándor kir. főmérnököt. A helyszini eljárás határnapjául dec. 30-ika tüzetett ki. E terminusban azonban aligha nem áll be változás, minthogy a helyszini eljárásra meghivott báró Hatvany József Angolországban időzik és nélküle aligha lesz megtartható a jelzett napon a helyszini szemle, mert ezzel egyidejüleg kell dönteni az utáthelyezés fölött is, melyre pedig punktum jött létre a szépészeti bizottság határozataival.

– Garázdálkodnak a tolvajok. Egy budapesti csavargó került hurokra a minap Hatvanban, de elcsipték. Blumenthal Béla fakereskedő lakásába fényes nappal, kopogtatás nélkül belépett és egy keze ügyébe akadt asztalteritővel kereket oldott. Hirtelen elcsipték, mielőtt a lopott tárgyon is tovább adhatott volna.

Véres karácsony.

A Hevessel szomszédos Átány községben véres karácsonyt csinált Bihari István ottani földmíves. Éjfél után 2 órakor dörömbölt Schwarcz Bernát korcsmájának ajtaján s az ajtót nyitó korcsmárostól pálinkát kért. A korcsmáros minden gyanú nélkül kimérte neki a porcziót, miközben Bihari kirántva csizmaszárából élesre köszörült konyhakését, a korcsmárosra vetette magát, hogy agyonszurja. A korcsmáros azonban kétségbeesetten védte magát s bár több helyen kapott mély sebet, életét mégis megmentette. A kést kicsikarta Bihari kezéből s rémitően kiabált, mire a szomszédok oda szaladtak, Bihari pedig elmenekült.

– Érdemes a megjegyzésre, hogy a védelmet kifejtett korcsmáros kistermetű, elhizott öreg ember, Bihari pedig atléta termetű férfi. A szurások nem életveszélyesek. Biharit azóta keresik.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Fortepan/Hunyady József)