A bizalom az alapja mindennek, így zajlik az élet az egri Szent Orsolya Kollégiumban

Illés Virággal, a kollégium igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen is a Szent Orsolya Kollégium lakóinak élete Eger szívében.

– Néhai Verrasztó József egri esperes úr húga, Skolasztika nővér 1990-ben tudta megvenni a Pacsirta utca 18. szám alatti háromemeletes ikerház egyik épületét, külföldi rendházaktól érkező segítséggel. Egy évvel később, 1991 őszén itt kezdte meg működését a Szent Orsolya Rend Egri Leánykollégiuma. Eleinte csak tizenegy leánynak tudtak kollégiumi szállást és ellátást biztosítani. Aztán 1994-ben az ikerház szomszédos épületével bővült a kollégium és így már 23 lánynak tudtak otthont adni. Végül 2001-re pedig felépült a kollégium harmadik épülete is a Pacsirta utca 20. szám alatti kis ház helyén. Eleinte 42 lánynak volt hely a kibővített intézményben, majd kis átcsoportosítással ma már nagyjából 65-70 középiskolás diáklányt tudunk befogadni – kezdte el a történelmi háttér ismertetést az intézményigazgató, Illés Virág.

Jelenleg a kollégiumban 69 középiskolás fiatal lány lakik, így nagyjából teljes mértékben kihasznált a kollégium. Majdnem hetven lánnyal együtt élni és ellátni őket nagy feladat, azonban ezt a feladatot nagyon jól kezelik a nevelők és lányok is. Napi rutinnal, házirenddel osztják be a napokat és a feladatokat, amit mindenki betart.

– emelte ki a kollégium igazgató.

A keretek mindenféleképpen kellenek, mi ezt a kollégiumban napirendnek hívjuk. Ez az, ami megtart minket, ami segít az időnket beosztani, hiszen az embereknek a legértékesebb kincse az idő. Ezt nem lehet megfogni azonban ami segít ezt realizálni és beosztani az a rutin, a napirend. A lányoknak meg kell tanulniuk kezelni a saját idejüket, nekünk pedig a feladatunk úgy kialakítani ezt, hogy ők is a jót, a potenciált lássák benne. Nekik ez az otthonuk, nem szabályozhatjuk be a hétköznapjaikat, ide ők pihenni jönnek, itt a szabadidejüket töltik – vázolta fel a kollégium alapszabályait az igazgató.

Ha a lányok egész délutánját beosztanánk, az olyan lenne, mintha iskolából iskolába érnének haza. Hogy ezt elkerüljék, a nevelők kialakítottak egy olyan rendszert, amiben szerepelnek a feladatokat és a napi teendőket, de mégis elkerülik a katonai szigort.

– Fix pontok vannak a napirendben, amiket rugalmasan kezelünk. Ilyen például az ébresztő reggel fél hétkor. Ekkor keltünk fel minden olyan lányt, aki kér ébresztést. Megbeszéljük előző este, hogy ki az, akinek például nincs első órája vagy versenyre megy vagy tablófotózásra. Akinek eltér a programja a szokásos iskolába indulástól, őt később keltjük. Egyszerűbb és életszerűbb is az, hogy együtt beszéljük meg, hogy ki mikor szeretne kelni. Nekem az a feladatom, hogy felkeltsem őket, az ővéké pedig az, hogy megtanulják beosztani maguknak az idejüket. Itt muszáj megtanulniuk egymáshoz is igazodni, hiszen csak lányok vannak és öten-hatan vannak egy fürdőszobára. Ki kell tapasztalniuk, hogy ki, mikor és mennyi idő alatt készül el és alkalmazkodni, igazodni kell a másikhoz – taglalta a napi rutin első pontját.

– emelte ki Illés Virág.

Mindenkinek tudjuk, hogy mikor van vége az iskolának, így annyit kérünk, hogy utána időben érjenek haza, valamint, hogy mindig legyenek elérhetőek. Akiket szigorúbban fogunk azok a kilencedikesek és azok akiknek a tanulmányai nehezebben döcögnek. A kilencedikeseknek kötelező a tanszoba, főként azért, hogy lássuk, hogy milyen tanulási készségekkel rendelkeznek. Jót tesz nekik, hogyha megszokják, hogy van olyan idő a napjukban, amit tanulásra kell fordítaniuk. Délután fél öt és háromnegyed öt között kezdődik kettő tanulószoba, amiknek fél hétkor van vége – mesélte az igazgató.

Ezután fél héttől van a egy közös vacsora a kollégiumban, de ez sem kötelezően közös vacsora. Ha valakinek edzése, német órája, zene órája van, akkor ő később vacsorázik, ebből nem csinálnak problémát. Egyedül annyit kérnek a lányoktól, hogy este nyolcig fejezzék be a vacsorát, hiszen nem tudnak késő estig büféztetni.

– Még a vacsora után este hét óra körül van egy esti ima, ami egy olyan közös találkozási pontja a napnak, ahol azt szorgalmazzuk, hogy mindenki legyen jelen. Ez azért is nagyon jó, mert ilyenkor együtt vagyunk csendben, lerakjuk a nap terhét és pihenünk, feltöltődünk. Ezt mindig más nevelő tanár tartja, különböző tematikákban. Ilyenkor nem csak imádságokat mormolunk hanem, olyan témákról beszélünk, amik érdeklik a lányokat és tanulnak belőlük, mint a dohányzás, az európai unió felépítése vagy a zöld témák, de ilyenkor tudunk megbeszélni közös kollégiumi programokat is. Szoktunk csinálni kahoot quiz-eket, videókat nézünk és beszélgetünk. Azonban minden esetben imádsággal kezdünk és a katolikus hitvilág témáiban helyezzük el ezeket a közéleti témákat is. Nagyon szeretik a lányok az önismeret, párkapcsolat, önfejlesztés témákat is, ezért ezeket is bevonjuk az előadásokba. Így ők is könnyebben tudnak kapcsolódni a hitélethez, mintha a Katekézis pontjait olvasnánk fel nekik – mesélt a hitélet mindennapi megjelenéséről Illés Virág.

Ezen kívül hétfő esténként szoktak szent misét tartani, szintén a kollégium kápolnájában. Havonta egyszer mindig, de néha érkezik hozzájuk vendég atya, abban az esetben egy hónapban többször is van szentmiséjük. Természetesen ezenkívül is járnak az egyházmegyére is ifjúsági szentmisékre és programokra.

– Az esti ima után közeledünk a nap végéhez, de még van egy-két program. Még este hét és nyolc óra között van egy kimenőjük a lányoknak. Ilyenkor még nincs annyira este, még kimennek egyet sétálni, találkoznak a barátaikkal, a szabad levegőn vannak. Végül este nyolckor kezdődik a harmadik tanszoba. Ez már inkább egy afféle közös tanszoba, ahol ellenőrizzük a házifeladatukat, együtt tanulunk, kikérdezzük tőlük a tananyagot, ha van. Ez azért jó, mert ilyenkor önállóan vissza tudják idézni a tanultakat és ez segíti őket a biztosabb tudásban – mondta az igazgató.

A kollégiumi programok megtartása napközben esélytelen, de délután, estefelé időről időre szerveznek közös eseményeket a lányoknak. Az aktuális ünnep most a farsang, ami fánk sütéssel, jelmez és köröm szépségversennyel és társasjátékokkal telt. De ilyen esemény például a közös sütés-főzés, amit a kollégium felújított konyhájában tudnak elvégezni. Kirándulni is legalább évente kétszer szoktak járni, télen korcsolyáznak és karácsonyi vásárba is mennek, jó időben pedig grilleznek, sütögetnek vagy piknikeznek az udvaron. Eljárnak együtt színházba, kiállításokra, múzeumokba és természetesen egyházi ifjúsági eseményekre is.

– emelte ki Illés Virág.

A nemzeti ünnepekről az esti ima kereteiben szoktunk megemlékezni. Gyertya öntés, viaszos vászon készítés, madár etető faragás, ezek is mind a kötetlen programokat tarkítják. Az összes program, esemény és feladat mind a leánynevelést szolgálja. Fiatal felnőttként keresik önmagukat és mi abban segítünk, hogy megtalálják azt, hogy milyenek szeretnének lenni. Hogy önbizalommal teli, határozott, cselekvő képes felnőtt nők legyenek. Fel kell ismerniük azt, hogy hatalmas értek nőnek lenni és ez páratlan lehetőségekkel jár, amit meg kell élni. Én úgy látom, hogy bennük van a szolgálat szelleme és szeretnének segíteni másoknak. Szent Angéla tanítása is azt mondja, hogy kiteljesedni, boldognak lenni csak úgy lehet, ha segítünk másoknak, ha együtt élünk családban és értéket teremtünk magunk körül – vázolta fel a kollégium leánynevelésének alapjait az igazgató.

Az alkalmazkodás és másokkal együttélés megtanulása hatalmas tapasztalat a lányoknak, amit az élet minden pontján tudnak majd használni. Megosztani a teret és az időt valakivel nehéz, főleg, hogyha ismeretlenekről van szó. Be kell engedniük mást is az életükbe, de ugyanezt meg kell tenniük majd egyetemi kollégiumban, munkahelyen, családban is. Az élet arról szól, hogy megosztjuk másokkal még akkor is, ha nem akarjuk, de saját magunkért mindig nekünk kell felelni.

– Itt a kollégiumban rögtön kiderül az, ha otthon valaki után a szülei pakoltak el. 14 évesen még gyermekek, nehéz kiszakadni a családból és úgy élni, hogy már nincsen ott mindennap az édesanyjuk és az édesapjuk. Itt kvázi felnőnek, de nem csak korukat, hanem személyiségüket és felelősségtudatukat tekintve is. Ez azonban egy folyamat, ami nekik kell, hogy fontos legyen. A felnövést, az önellátást nem lehet rájuk erőltetni, maguknak kell megszeretniük az életet. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy olyan szabályrendszert alakítsunk ki, amivel nekik tudunk segíteni – árulta el az intézményvezető.

A lányok 14 évesen egy teljesen idegen környezetbe kerülnek be, ahol idegenek veszik őket körül. Illés Virág elmondta, hogy eleinte van, hogy nehezen indul az ismerkedés, de szerencsére mindig nagyon jól összeszoknak a lányok. Egyre inkább feléled bennük a saját akarat, a függetlenség. A felnövést, a határozott személyiség kialakulását a kollégiumban a saját feladatok megoldásával ösztönzik. 

Az önállósodáshoz hozzátartozik az is, hogy a környezetükre is ügyelniük kell és nem csak azzal, hogy tisztán tartják azt, hanem azzal is, hogy problémát oldanak meg - hívta fel a figyelmet Illés Virág.

– hangsúlyozta.

Nagyon szoktak neki örülni, ha olyan probléma oldódik meg, amit ők jeleztek. Arra törekszünk, hogy a sikerélményre emlékezzenek vissza, ne a problémára. Erősnek, kitartónak és ügyesnek kell látniuk magukat, amilyenek valójában is – zárta gondolatmenetét Illés Virág.