Böjti szelek

Ezek már a böjti szelek - mondja jó anyám, aki kilencven megélt év tapasztalatai alapján a zsigereiben érzi, hogy mikor, miért és honnan fúj a szél. Bár minden ízületünk recseg-ropog, s nehezen mozdulunk reggelente, azt mondja, nem baj ez, a februári szelek mindig változást hoznak. Van, akit elsodornak, van akit megerősítenek.

A böjti szelek dolga a kertben minden tavalyról megmaradt elhalt ágat letörni, a felásott földdarabkákat szikkasztani, s előkészíteni a tavaszi ültetésre. Az emberi lélekben is érzékelhető a tisztulás. A télen megdermedt, tétlenségre ítélt test mozdulni szeretne akkor is, ha eleinte minden mozdulat sajgó fájdalmat vált ki. Aki nem jár rendszeresen konditerembe, ilyenkor érzi egy bizonyos életkor után, hogy a túlsúlytól egyre nehezebb szabadulni, de még nem adja fel. Anyám szerint a böjti szelek, bár pár napig elviselhetetlennek tűnnek, mindig tisztulást hoznak.

A természet évi nagytakarítása ezekben a napokban zajlik. A csillapíthatatlan, erős széllökések felkavarnak minden letapadt koszt, végigsöprik az utcákat, háztetőket, kerteket, hogy a megmaradt értékek újult erővel, megtisztultan várhassák a tavaszt.

Aminek, akinek menni kell, ezekben a hetekben elmegy, aminek, akinek érkeznie kell, néhány héten belül bekopogtat, és újat ígér. 

A természet bölcs. Nem zökken ki az időből, a maga módján alkalmazkodik az évszakokhoz. Februárban visz, és hoz. Rendeltetése szerint.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás GettyImages)