Dr. Debreczeni Sixtus atya emlékére avattak táblát Egerben

Emléktáblát avatott az Egri Fertálymesteri Testület VII. negyede Egerben, vasárnap délután. A dr. Nagy János utca 24. számú épületének homlokzatára rögzítették dr. Debreczeni Sixtus atya vértanú tábláját, aki egy ideig a társasház földszinti lakásában élt. Az ünnepséget Oláh Levente, a negyed választmányija nyitotta meg. 

Dr. Debreczeni Sixtus atya életútját Oláh István, fertálymesteri alkapitány ismertette, Gonda Imre atya írása alapján. Elmondta, hogy 1980 óta lakik a társasházban utána érdeklődött a környékbeli lakóknál az atya életének. Csák György, aki az utcában lakik, régen dr. Debreczeni Sixtus atya tanítványa volt, sok információt tőle tudott meg az atya életéről. 

Tragikus véget ért Dr. Debreczeni Sixtus Atya élete

– Dr. Debreczeni Sixtus ciszterci atyát, az egri Szent Bernát templom egykori plébánosát 1948-ban bízták meg a plébánia vezetésével, ezután a hitélet gyökeresen megváltozott. Családi közösségek alakultak, magányos öregeket és szegényeket gondoztak, a templom liturgikus élete megújult, valamint az egyházi programokon is sok száz hívő vett részt. Mindennek szervezője, irányítója pedig nem más volt, mint a plébános, Sixtus atya, aki ő maga is aktívan részt vett mások segítésében. Többek között üldözötteknek és rászorulóknak szerzett kályhákat, miket sokszor ő szállított ki, idősek háza előtt sepert havat, hogy ne büntessék meg őket és mindenkit meghallgatott – kezdte mesélni az atya életének egy részét Oláh István, fertálymesteri alkapitány. 

Kiderült az is, hogy mikor 1951-ben az államhatalom őt sem engedte tovább papként tevékenykedni, kertésznek ment, valamint magántanárként nyelvórákat és hitórákat adott, melyeket azonban illegálisnak kiáltottak ki. Ezután 1951-ben rendőri felügyelet alá helyzeték és nem hagyhatta el a várost. Azonban ez nem volt elég a hatalomnak, ugyanis mindezek mellett többször is megpróbálták megölni őt, egy ideig siker nélkül, mert mindig meg tudott menekülni, de csak súlyosabb sérülések árán. 

– 1954. február 21-én, vasárnap délután háromnegyed háromkor Sixtus atya a Fő utcán, a Tűzoltó tér fölötti szakaszon, az úttest szélén szabályosan maga mellett tolta kerékpárját, amikor egy „katonai” személygépkocsi halálra gázolta. Nem sokkal arrébb, nagyjából húsz méternyire ugyanez az autó egy, az úttesten talicskát toló ötgyermekes református lelkészt is agyongázolt. A kocsit egy - elvileg - ittas sofőr vezette, aki mellett viháncoló lányok ültek. Később a megrendezett bírósági tárgyaláson, enyhítő körülményekre hivatkozva felmentették ezt a sofőrt – mesélte a tragikus és megrázó történetet a  Oláh István alkapitány. 

Elmondta, hogy Eger lakosságát megdöbbentett a hír. Az emberek napokig csapatostul keresték fel a helyszínt, némán álltak a járda szélén és imádkoztak. Mindenki meg volt győződve arról, hogy nem véletlen baleset történt. Egyes történészek még ma is balesetként próbálják beállítani ezt az egyház-, és papellenes támadást.

– Február 24-én délután temették volna az atyát az egri Hatvani temető ciszterci sírkertjében, ahova Székesfehérvárról, az atya hozzátartozói is érkeztek. Azonban február 23-án este kiderült, hogy délután a rendőrség elvitte a tisztelendő úr holttestét Székesfehérvárra, hogy ott temessék el, állítólag a család külön kérésére. Ennek ellenére 24-én a temető és környéke kora délutántól tömve volt emberekkel. Sixtus atya földi maradványait exhumálták és a székesfehérvári ciszterci templom altemplomában helyezték örök nyugalomra – zárta le beszédét és az atya életének történetét Oláh István. 

Dr. Debreczeni Sixtus  atya emléktábláját Tóth Ferenc és Oláh Levente fertálymesteri tagok leleplezték le és koszorúzták meg, valamint Koós Ede Atya, a VII. negyed tagja áldotta meg.