Elveszettnek hitt iratok kerültek elő

Az iskola mind országos, mind helyi szempontból egyedülállónak mondható – áll abban a dolgozatban, amit a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei levéltárának főlevéltárosa, dr. Mészáros Ádám tett közzé az intézmény honlapján. A tudományos igényességű írás forrásai között tüntették fel a Heves Megyei Hírlap, illetve elődje, a Heves Megyei Népújság korábbi cikkeit is.

Néhány érdekesség a tanulmányból, amely kitér az iskola (ami Újhatvanban található, s a város második alapfokú intézménye volt; jelenleg Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola, korábban Baross Gábor Általános Iskola, még korábban 2. számú Általános Iskola – A szerk.) alapításának körülményeire is. A kiegyezést követő években Baross Gábor közlekedésfejlesztési programjának hatására a vasúthálózat rohamosan fejlődött. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kellett arról is, hogy a vasúttelepeken dolgozó alkalmazottak gyermekei az 1868-as népoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelő oktatásban részesüljenek. Ennek köszönhetően az 1870-es évek során több helyen is kénytelen volt népiskolát létesíteni a Magyar Királyi Államvasutak. Az országban elsőként a Hunyad vármegyei Piskitelepen alapítottak úgynevezett vasutas iskolát az 1871/72-es tanévben, majd 1877-ben, tehát 10 évvel a vasútvonal érkezését követően Hatvanban is. Piskitelep a trianoni békeszerződés értelmében határon túlra került, így a hatvani iskola vált az ország legkorábbi alapítású vasúttelepi népiskolájává.

Az elveszettnek hitt iratok feltárják a tanoda történetét

A dolgozat a továbbiakban részletesen taglalja a tanoda történetét, gazdagon dokumentálva azt a korabeli iratokkal. A második világháború időszakából például kiderül, hogy Hatvan és a vasúttelepi népiskola életében egyaránt mérföldkövet jelentett az 1944-es esztendő. Az amerikai bombázógépek szeptember 20-án végrehajtott légitámadásának következtében a község vasútállomása szinte teljes egészében megsemmisült. Az állomáshoz közel fekvő vasúttelepi népiskola épülete is bombatalálatot kapott és kigyulladt. A lángoló épület irattárából az iskola anyakönyveit Fülöp István hivatalsegéd élete kockáztatásával mentette ki, azonban az iskola többi iratanyaga a tűz martalékává vált. A gyakorlatilag használhatatlanná vált iskolaépület miatt a tanulókat a Hatvani Belközségi Állami Elemi Népiskola épületében helyezték el.

A háború utáni mostoha állapotokat jól tükrözi az úgynevezett „csonka tanévről” fennmaradt anyakönyv, amit a papírhiány miatt különféle fellelhető füzetekben vezettek. Fülöp István elhivatottsága és áldozatos munkája azért is példaértékűnek tekinthető, mert a Hatvani Belközségi Állami Elemi Népiskola 1944 előtti iratanyaga teljes egészében megsemmisült. Ennek következtében a településre vonatkozó tanulói nyilvántartások közül csupán a vasúttelepi iskolából kimentett anyakönyvek maradtak fenn az utókor számára.

Egy évvel később, 1948-ban egyesítették a Hatvani Állami Polgári Fiúiskolával, az egyesítés során létrejövő új intézmény a Hatvani II. Számú Általános Iskola nevet vette fel és viselte csaknem fél évszázadon keresztül. 1996. december 1-től Baross Gábor Általános Iskola néven működött az intézmény 2007-ig, majd Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolájaként 2011-ig. Hatvan Város Önkormányzata 2011. június 30-án Amegszüntette az intézményt, jogutódja a Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskola lett. Az egykoron működő vasúttelepi iskola patinás épületében az újonnan alapított Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola kapott helyet, amelynek egy elfeledett beépített szekrényében lapult a bombázás során megmentett iratanyag.

A Kovácsné Kiss Éva középiskolai történelemtanár és Bacsa Tibor könyvtáros közreműködésével fellelt anyakönyvek két részletben:

•  2022-ben, 
• illetve 2023-ban kerültek

 a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárának őrizetébe. A teljes és részletes dokumentáció nemcsak a szakemberek, hanem a helytörténet iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmány.