Tudunk egri esetről, de nem elterjedt sem itt, sem a vármegyében a lepkehimlő

Egy fura nevű betegség ütötte fel a fejét az utóbbi napokban itt ott. Bár nem túl nagy számban találkoznak betegekkel orvosok, intézményvezetők, utánanéztünk pontosan mi is az a lepkehimlő.

Tímea, egy egri anyuka hatéves kislányán látott meg néhány nappal ezelőtt fura piros foltokat. Mint mondta, előbb piros lepke alakú folt volt az arcán, utána a karján, a lábán, és a mellkasán.
– Először azt hittem, hogy allergia, de végül elmentünk orvoshoz, és ő mondta, hogy lepkehimlő. Szerencsére azon kívül, hogy foltoska szegény, egyéb panasza nincs. A doktor jelezte, hogy esetleg még járhat megfázásos tünetekkel vagy lázzal a betegség – mondta.

Gál Judit, a Felsővárosi Óvodák vezetője azt nyilatkozta portálunknak, hogy bár öt óvoda tartozik a vezetése alá, nem találkozott még ilyen esettel. Természetesen kiemelte, hogy ha beteg a gyermek, csak orvosi igazolással kerüljön vissza az intézménybe, legyen szó bármelyik megbetegedésről.

Orvosokkal is beszéltünk, mit tapasztaltak praxisukban. Dr. Kristofori György siroki háziorvos úgy válaszolt, 42 éve gyakorolja a hivatását, ám ezzel a betegségtípussal még nem találkozott.
– Bárányhimlős eset most is előfordul a településen, az előző hónapokban skarlátot is diagnosztizáltak, de a lepkehimlő egyelőre ismeretlen fogalom – tette hozzá. Kiemelte, az országban ismert oltási program jól működik és sokat segít.

Dr. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos elmondta, gyerek esetében nem találkozott ilyen esettel, de felnőttnél már igen. Hozzátette, vírusfertőzéssel terjed, de pár nap leforgása alatt magától elmúlik a betegség.

Sajtómegkeresésekre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt írta, a lepkehimlő nem tartozik a jelentendő fertőző betegségek körébe, ezért a NNGYK nem monitorozza a terjedését. Közölték, a lepkehimlő egy enyhe lefolyású betegség, sokszor tünetmentes, és általában kezelés nélkül is gyógyul. A humán parvovírus B19 okozta fertőzés az 5-10 évesek körében a leggyakoribb, de előfordulhat felnőtteknél is.
– Tünetek megjelenése esetén (láz, hányinger, fejfájás, orrfolyás, arculcsapásra emlékeztető vörösség a két arcfélen, csipkeszerű kiütés) mindenképpen vigye el gyermekét gyermekháziorvosához, felnőtt esetén forduljon háziorvosához. A betegség legjellegzetesebb tünete a kissé viszkető kiütés, ami elsősorban a két orcán jelentkezik, innen is kapta az elnevezését, hiszen a pirosodás egy pillangót formál. Ahhoz, hogy megakadályozzuk terjedését, fontos a gyakori, gondos kézmosás. Illetve az, hogy ha valaki beteg, akkor ne menjen közösségbe – tették hozzá.

Lepkehimlő helyett kanyaró, a lakosság védett

A hazai lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, amely egyrészt a betegség természetes átvészelésének, másrészt a következetesen végrehajtott kanyaró elleni védőoltásoknak köszönhető – írta az NNGYK.

A cseppfertőzés útján terjedő kanyaró lázzal, köhögéssel, orr-garat huruttal, kötőhártya-gyulladással és bőrkiütéssel járó betegség, amely tüdő-, vagy akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet, egyes esetekben a betegség halálos kimenetelű is lehet. A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A bőrkiütések a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít.

Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló védőoltás, amelyet kombinált MMR oltóanyaggal végeznek.

Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalék. Magyarországon hazai eredetű kanyaró megbetegedés, 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből összesen 81-et jelentettek. A WHO Európai Régiójában 2022-ig hazánk is igazolta, hogy legalább 36 hónapig nem fordult elő a kanyaró járványos terjedése, azaz a betegség behurcolása után nem kezdődött meg a hazai terjedés, így Magyarországon elimináltnak tekinthető a betegség.