2024.03.31. 15:20
Óraátállítás: már egy óra alváshiány is sokat árthat
Vasárnap éjjel egy órával előre tekerjük az órákat, azaz elvész egy óra – hajnali 2 és 3 között – az éjszakai pihenésből. Amikor csak egy órával is kevesebbet alszanak az emberek az óraátállítás miatt, másnap megnő az infarktus és a közlekedési baleset gyakorisága, állítja az alváskutató.
Az alvásdeficit megbosszulja magát, az alvás idejével nem érdemes spórolni – szövegi le Miért alszunk? című könyvében a kutató, Matthew Walker. Állítja, hogy ősszel, amikor az óraátállítás megajándékoz minket egy órával, amit pihentető alvással tölthetünk, akkor másnap a szívroham gyakorisága csökken. Ellenben tavasszal, amikor az óraátállítás elrabol egy órát az éjszakai nyugalomból, akkor másnap a szívroham gyakoribb. Mindezt több millió kórházi jelentés összevetésével derítették ki a kutatók, az északi félteke adatait vizsgálva.
Fotó: Szendi Péter
„Ez a látszólag nevetségesen kis mennyiségű alváskimaradás is ijesztő mértékben megnöveli a másnapi szívrohamok számát" - szögezi le a kutató. Ugyancsak növekszik a balesetek száma, ami a tudós szerint azt bizonyítja, hogy az agy éppen annyira érzékeny az alvásmegvonás tényére, mint a szív. A közlekedési baleset veszélyes előidézője lehet ugyanis az úgynevezett mikroalvás, amikor az autóvezető a fáradtságtól pillanatokra elbóbiskol, a jármű pedig irányítás nélkül száguld, sokszor éppen az autópályán.
A legtöbb ember egyáltalán nem foglalkozik azzal, ha egy órával kevesebbet alszik – óraátállítás, valamilyen alvászavar vagy éppen a szórakozás miatt. A kutató szerint azonban ez minden, csak nem jelentéktelen apróság. A kialvatlanság ugyanis megbosszulja magát, szögezi le Matthew Walker.
Az egészséges alváshoz talán a legfontosabb, hogy tartsunk egy állandó napirendet, vagyis mindennap ugyanakkor feküdjünk le, és ugyanabban az időpontban keljünk fel. Ezt lehetőleg tartsuk meg hétvégén is. Tévhit ugyanis, hogy hétvégén be tudjuk pótolni a hét közben elveszett alvásidőt. Ezt a szabályosságot rúgja fel az óraátállítás, ezért is hat rosszul az emberre. A szervezet ugyanis mindig a megadott cirkadián ritmus szerint működik, és a legkisebb változásra is rosszul reagálhat.
- Az alvás alapvető létszükségletünk, szervezetünk, idegrendszerünk regenerálódásához nélkülözhetetlen élettani folyamat. Kellő mennyiségű és minőségű alvás szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő szellemi és fizikai tevékenységet végezni. Gyakori téves hiedelem, hogy ehhez legalább 8-9 óra alvásra van szükségünk. Valójában az alvásigény egyénenként és életkoronként széles határok közt változó. Felnőttek átlagos alvásigénye 7-9 óra, de legmegbízhatóbban az jelzi, hogy elegendő időt töltöttünk megfelelő minőségű alvással, hogy kipihenten, frissen ébredünk – összegzi a Semmelweis Egyetem betegtájékoztató kiadványa.
A Semmelweis Egyetem kiadványa szerint az alvászavar gyakori panasz, és többféle ok állhat a hátterében. Akad, aki nehezen alszik el, mások gyakran felriadnak az éjszaka közepén, s gyakori az alvási apnoé is - ilyenkor az alvó nem vesz levegőt, majd pedig kapkodva lélegzik, hogy behozza a légzéskimaradást.
Egy biztos: ha a panaszok három hónapnál hosszabban fennállnak, krónikus alvászavarról beszélhetünk, és érdemes orvosi segítséget kérni. „Mivel a kialvatlanság rontja a teljesítőképességet, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét, ezért ilyen esetben feltétlenül szakemberhez kell fordulni” – írja a betegtájékoztató.
(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)
