A zsidóság gettósítására emlékezik a gyöngyösi kiállítás

Soha többé shoah! elnevezéssel időszaki kiállítás nyílt kedden a gyöngyösi Mátra Múzeumban a gyöngyösi zsidóság gettósítása kezdetének – 1944. április 16. – 80. évfordulóján. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség, a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület és a Mátra Múzeum közös tárlata a 80 éve történt holokauszt rémségeire emlékezik. A holokauszt kifejezés köztudottan a náci Németország által elkövetett második világháborús népirtást jelenti. A nyolc évtizede történteknek a héber kifejezése a shoah. Eredete a shoah u-meshoah – magyarul csapás és veszedelem – bibliai kifejezésben rejlik, amely mind Szofóniás, mind Jób könyvében megtalálható. 

Weisz Péter, a gyöngyösi zsidó hitközség és a Barankovics egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Az elnök portálunknak elmondta, hogy a kiállítás az idén zajló Holokauszt 80 elnevezésű rendezvénysorozatuk egy újabb állomása. 

– A programsorozatunk célja, hogy emlékezzünk erre a tragédiára, hiszen ez nem zsidó belügy, ez egy nemzeti tragédia. Áder János, köztársasági elnökként, egy ausztriai rendezvényen azt mondta, hogy Auschwitz nem zsidó temető, Auschwitz a legnagyobb magyar temető – fogalmazott Weisz Péter.

A zsidó tárgyi emlékekből, korabeli dokumentumokból, fotókból, a gyöngyösi és környékbeli zsidókra emlékező tablókból álló tárlatot dr. Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának KDNP-s elnöke és Weisz Péter nyitották meg. Ezután Földes Mária A séta című monodrámáját láthatták a megjelentek Havas Judit előadásában.

A Soha többé shoah! kiállítás június 23-ig látogatható.

Dr. Horváth László gyöngyösi származású történész, a Jász- Nagykun-Szolnok Vármegyei Damjanich János Múzeum igazgatója, A gyöngyösi zsidóság története című könyv szerzője idén februárban tartott előadást a témában Gyöngyös kis zsinagógájában.

– Amikor a gettózás megtörténik Gyöngyösön, két gettóba férnek el az emberek, állati viszonyok között. A visszaemlékezésekből egyértelműen kiderül, milyen szegényes batyuval mehettek, egy asztalt, négy széket vihettek. A gettóban egy lakásba zsúfolódott 8-10, addig ismeretlen család. Háziállatot nem lehetett a gettóba bevinni, de etetni sem tudták volna. Az állatnak se volt alkalmas hely, nemhogy embereknek – fogalmazott akkor dr. Horváth László.

Weisz Péter már korábban elmondta portálunknak, hogy a gyöngyösi gettó 1944. júniusi kiürítése 1356 Status Quo hitközségbeli tag, továbbá 466 ortodox személy, s emellett a járásból 174 zsidó ember Auschwitzba hurcolását jelentette, ahol a túlnyomó többségüket megölték.