Fantasztikus előrelépések az abasári ásatás leleteinek vizsgálatánál

A abasári ásatás volt a téma a Magyarságkutató Intézetben (MKI) április 16-án rendezett tudományos konferencián. Az eseményen a régészet, az antropológia, az arheogenetika és más kapcsolódó tudományágak képviselői a feltárás eddigi leleteinek vizsgálata során elért eredményeiket osztották meg egymással. Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy az Aba Sámuel király egykori központját feltárni, és az egykori uralkodónk sírját megtalálni hivatott régészeti munka 2020 őszén kezdődött az MKI szakemberei által, és napjainkban zajlik az eddig feltárt, mintegy 1800 négyzetméteres lelőhelyrész teljes körű tudományos feldolgozása. A budapesti konferencián Grócz Zsolt, Abasár alpolgármestere, az Abasári Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke is részt vett, és előadást is tartott. Portálunknak arról beszélt, hogy a konferencia előzménye egy megbeszélés volt, amelyet prof. dr. Kásler Miklóssal, az MKI főigazgatójával folytatott idén januárban.

– Egy átfogó konferencia ötlete ekkor merült fel, és a főigazgató teret adott ennek. Akkor kért meg, hogy én is mondjam el a gondolataimat. Most, a konferencia után bevallom, nem gondoltam, hogy ilyen nagyszámú és jó minőségű, gazdag leletanyag került elő Abasáron. A különböző tudományterületek szakértői ezeket mutatták be részletesen. Számomra példaértékű és örvendetes ez az összefogás, amikor is hazánk két vezető tudományos intézménye – elsőként az MKI, ősszel pedig, terveink szerint a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata is – a szárnyai alá vette, és két külön konferencia keretében is bemutathatónak, tovább gondolásra érdemesnek ítélte és vállalta Aba Sámuel szellemi-, és épített örökségének bemutatását, továbbá Abasár – immár, mint királyi székhelyként azonosított település – jövőbeni eszmei és vizuális víziójának az újrateremtését – részletezte Grócz Zsolt.

Az abasári ásatás jelentősége

Az alpolgármester kijelentette, hogy Abasár önkormányzatának, mint a Történelmi emlékhely kezelőjének és a településnek, mint egykori királyi központnak, mindig nélkülözhetetlen szerepe kell legyen a kettős hagyaték – az erkölcsi üzenet és a vizuális újraalkotás – felmutatását célzó munkában. 

– Azt gondolom, hogy mindaz az örökség, amelyet Aba Sámuel és kora eddig elénk tárt – és amit a jövőben még tartogat a számunkra –, szétfeszíti Abasár közigazgatási határait. Tágabb hatósugárban, kezdetben az Aba-nemzetség egykori szállásterületének legalább egy részén, a Dél-Mátra területén, kistérségi összefogással kívánatos felmutatnunk. Nem csupán helyszíne, hanem kovásza és aktív részese szeretnénk lenni ennek a közös munkának. A mi szerény eszközeinkkel elsősorban azt a szellemiséget szeretnénk fellelni, és napi szinten meg- és átélhetővé tenni, amit eleink évszázadokon át rendíthetetlenül követtek. Azt a bizonyos jó magyar erkölcsöt, amely gerincet és vezérfonalat kell hogy adjon ma is napi cselekedeteinknek, és amelyet már Orseolo Péter sem értett 1041-ben, és nem igazán értik a nem magyarul gondolkodók és beszélők ma sem. Alapítványunk, az Abasári Népfőiskola Alapítvány e nemes eszme kutatását tűzte ki céljául. Legfőbb törekvésünk, hogy az említett erényeket nevesítsük, azokat népfőiskolai keretek között példaként állítsuk az Aba-nemzetség egykori birtokterületein élő népesség, legfőképpen az ott felnövekvő fiatal generációk elé – emelte ki Grócz Zsolt. 

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy az ásatásnak köszönhetően már most jól érzékelhető, hogy Abasár és szűkebb környezete egykor gazdag, virágzó régió volt. 

– Megkockáztatom, hogy rokoni kapcsolata okán maga Szent István királyunk is megfordulhatott a vidéken. Ám az eddig említett világi vetületen túl – mint azt a feltárt monostor méretei, és az eddig fellelt pápai levelezések is igazolják – igen jelentős egyházi központ is lehettünk. Az e téren betöltött szerepünkről még nagyon keveset tudunk. A fenti adottságokat kibontva kell tehát ezt az örökséget közkinccsé tennünk, példaként állítanunk a jövő nemzedéke elé. Nekünk a Dél-Mátrában a feladatunk ez. Hiszem, hogy a Teremtő ránk szabta ki ezt a feladatot, hogy ebben a munkában alkotó módon, tevőlegesen is részt vállaljunk. Én ezt nagy felelősségnek érzem. Vallom ugyanakkor, hogy a felismert felelősséggel nem élni, adott pillanatban nem cselekedni, az nem egy elhalasztott lehetőség csupán, hanem történelmi bűn, és ami talán még ennél is fájóbb: elvesztegetett idő – hangsúlyozta Grócz Zsolt.

Egy meglepő bejelentést is tett az alpolgármester a konferencián: a magyar tudományos élet támogatását kérve kibontotta egy kissé még távolinak tűnő történelmi megemlékezés zászlaját. 

– Aba Sámuel király trónra lépésének 1000. évfordulója 2041-ben lesz. Ennek méltó megünneplésére tettem javaslatot. Példákkal igazoltam, miért nem érzem korainak ma, 17 évvel korábban e felvetést. A Mohács 500 projekt gondolata még 2006-ban indult. Eredményeként ma autóút, új híd a Dunán, megújuló Mohácsi Nemzeti Emlékhely, újjáépített mohácsi belváros, a nagyharsányi csata eseményeinek méltó bemutatása és még sok más terv valósul meg jelentős állami támogatás és hatékony civil összefogás eredményeként a 2026-os évfordulóra. Bugacon pedig nemrég adták át az Aranymonostor Látogatóközpontot, a mellette található, szintén Árpád-kori romok feltárása pedig már 2010-ben megkezdődött. Az elképzelésemet a konferencia minden résztvevője nagyon pozitívan fogadta. Van elegendő időnk tehát a nagyívű elképzelések kidolgozására. Muníció és alapadottságok tekintetében mi sem állunk rosszul. Sőt! Az újdonság friss lendületét, a királyi méltóság erejét, a Szent Korona-tan eszmeiségét segítségül hívva képesek vagyunk az alapokat lerakni. Azt az utat kijelölni, amelyen ha mindannyian talán nem is, de a bennünket követők képesek lesznek majd végigmenni, és a mi mostani álmainkat valóra váltani – összegezte Grócz Zsolt.

A talán mindenkit leginkább izgató, az archeogenetikai vizsgálatok eredményeiről szóló előadás tartalmát firtató kérdésünkre Grócz Zsolt csak rejtélyesen mosolygott.

– Ez az előadás volt egyedül nem sajtónyilvános. Hamarosan megjelenik egy tudományos anyag az eredményekről. Annyit közölhetek, hogy fantasztikus előrelépések történtek nemcsak az Aba-nemzetség vonalán, de az Abák és a hun származás tekintetében is – tette hozzá Grócz Zsolt.