Szakmaiság és kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte az Egri Törvényszéket

A főosztályvezető tájékoztatása szerint az Egri Törvényszék, a bírói létszámot tekintve sorrendileg az ország 15. törvényszéke, körülbelül a bírói kar 2,5 százaléka teljesít szolgálatot itt. Ezt meghaladó mértékű, megközelítően 2,9 - 3 százalék ugyanakkor az az ügymennyiség, ami a törvényszékre és járásbíróságaira érkezik. 

– Az időszerűség, a szakmaiság és a kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte az Egri Törvényszék 2023. évi munkáját, amit ügyforgalmi és ügyminőségi adatok támasztanak alá – fogalmazott dr. Kékedi Szabolcs. 

Elmondása szerint a bíróságok ügyforgalmi helyzetének alakulása három mutató tekintetében magyarázható meg a legjobban: az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával. Tavaly, országos szinten, nagyságrendileg 27 ezerrel több ügy érkezett, ami 2,7 százalékos országos növekedés. Ez a tendencia itt, Heves vármegyében is érényesült. Körülbelül 11 százalékkal – nagyságrendileg 3000-el – több ügy érkezett, mint 2022-ben.

Megtudtuk a főosztályvezetőtől, hogy ügybefejezés és érkezés aránya is nagyon kedvezően alakult a törvényszéken: a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezettekét, ily módon csökkent tehát a folyamatban lévőké. 

– A mennyiségi mutatókon túl jelentősége van az ítéletek megalapozottságának, valamint az időszerűségi mutatóknak. Ez utóbbiak között is a legfontosabb az ügyek pertartama, időigénye – mondta. 

A főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2020. szeptemberétől kezdődően központi intézkedést tett annak érdekében, hogy az úgynevezett elhúzódó – két éven túli – ügyek száma jelentős mértékben csökkenjen. Ennek eredményeképpen, országosan megfeleződött a két éven túli ügyek száma 2023 végére. Az adatok az Egri Törvényszéken még ennél is jobbak, hiszen a 2020 végén meglévő 174-ből mintegy 115-el kevesebb elhúzódó ügy volt már 2023 végén a központi igazgatás nyilvántartása szerint.

– A bírósági döntés elfogadottságát mutatja az, ha minél kevesebb elsőfokú döntést fellebbeznek az ügyfelek. A járásbírósági, polgári, gazdasági ügyszak kiemelendő az Egri Törvényszéken, ahol is az ügydöntő határozatok elsőfokon történt jogerőre emelkedése meghaladja az országos átlagot: az ítéletek mintegy 95 százaléka ellen nem élnek jogorvoslattal az arra jogosult peres felek. Az ítletek megalapozottsága tekintetében az Egri Törvényszéken büntető ügyszakban nem volt hatályon kívül helyezett ügy 2023-ban. Ez azért kiemelendő eredmény, mert ezen a szinten tárgyalják a legnagyobb tárgyi súlyú, illetve a legbonyolultabb jogi megítélésű bűncselekményeket, például az emberöléseket, a költségvetési csalásokat – hangsúlyozta dr. Kékedi Szabolcs.
Dr. Sallai Tamás az Egri Törvényszék elnöke – a Kúria elnökének, az Országos Bírói Tanács elnökhelyettesének, az Országos Bírósági Hivatal főosztályvezetőjének, valamint országos és regionális bírósági vezetők jelenlétében megtartott –éves értékelése előtt a sajtót számos fontos, a tanácskozáson ismertetett adatokról tájékoztatta.

Az elnök a sajtótájékoztatón szólt egyebek között a 2023-as év vármegyénkre vonatkozó bírósági ügyforgalmáról. Kiderült, hogy a helyi bíróságokra tavaly 33 849 peres és nemperes, első és másodfokú ügy érkezett, ami több mint háromezerrel, csaknem 11 százalékkal magasabb az előző évihez képest. A peres ügyek számának növekedése folytatódott, ami elsődlegesen a járásbírósági peres ügyek érkezésének emelkedést jelentette.

– A büntető ügyek kapcsán az összes ügyérkezés 2020 óta fokozatosan emelkedik, a belső arányok pedig egyre inkább eltolódtak a nemperes ügyek irányába: míg 2018-ban 1502 peres és 2091 nemperes, összesen 3593 ügy érkezett, addig tavaly már 899 peres mellett 3111 nemperes, összesen 4010 ügy érkezett – sorolta az adatokat a törvényszék elnöke.

A törvényszéki elsőfokú nemperes ügyek közül a felszámolások nyolc, a büntetésvégrehajtási ügyek számának kilenc százalékos emelkedése volt tapasztalható, míg a cégügyek érkezése az előző évivel gyakorlatilag azonos volt. A csőd és felszámolási eljárásoknál az elmúlt három év alatt több, mint 40 százalékos emelkedés történt. 

– Az elmúlt évben is kiemelt igazgatási figyelmet fordítottunk az ügyek elbírálási (befejezési) határidejének javítására. Míg a járásbíróságokon 2022-ben peres ügyek 88,3 százaléka fejeződött be egy éven belül, addig tavaly ez az arány már 90,7 százalék volt – mondta dr. Sallai Tamás.
Az elnök tájékoztatta a sajtót arról is, hogy a két éven túl folyamatban maradt ügyek száma 2021. december 31-én 97 volt, az összes folyamatban lévő ügy 4.8  százaléka, 2022. december 31-én 66-ra – 3.5 százalékra – tavaly december végén pedig 55-re, az összes ügy 2.8 százalékára sikerült az arányt csökkenteni.

A létszámhelyzetről szólva az elnök elmondta: a törvényszéken és járásbíróságain az engedélyezett bírói álláshelyek száma: 69, a tényleges bírói létszám tavaly december 31-én 66 volt. Az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám pedig 216, a tényleges 209 fő volt.

– Az elmúlt esztendőben egy bírósági titkárt neveztek ki bíróvá a Hevesi Járásbíróságra és két bírót helyezett át az Országos Bírósági Hivatal elnöke más törvényszékekről Egerbe, egy kollegánk jogviszonya szűnt meg nyugdíjazás következtében – sorolta a törvényszéki elnök.

Elmondta azt is, hogy 2023-ban kisebb mértékű, elsősorban állagmegóvó beruházásokat sikerült megvalósítani az Egri Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon. Ezek közül a legjelentősebb változást a Dobó István Laktanya vagyonkezelői jogának végleges visszaadása okozta, az átmenetileg ott tárolt ingóságok és egyéb iratok törvényszéken történő elhelyezését kellett megoldani.

A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a jövőben tovább bővítik majd az elektronikus eljárás lehetőségeit polgári ügyekben, nem kizárólag a bírósági és egyéb középületek közötti távmeghallgatás lehetősége áll majd rendelkezésre, hanem emellett polgári eljárásokban egyéb elektronikus bekapcsolódásí lehetőségekkel, egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel is lefolytatható lesz a meghallgatás a vonatkozó eljárási törvényjavaslat szerint. Ugyanakkor a bíró az ügy jellegétől függően továbbra is élhet a közvetlen személyes meghallgatás lehetőségével.