EGER

2018.12.14. 11:30

Csillagszemű gyerekek, akik saját táncot teremtenek

Az immáron Eger Csillaga díjas Csillagszeműek Egri Tagozata zárt rendszerű, sajátos és sikeres metodikával működik. A tánc segítségével visszavezeti a gyermekeket a saját kultúrájukba. Panyik Henriettét, a tagozat vezetőjét, s tanárát kérdezte a Heol.

Szabó Katalin

Advent első vasárnapján ismertették az Egri Lokálpatrióta Egylet által 12. alkalommal meghirdetett Eger Csillaga szavazás nyerteseit a Hotel Eger & Parkban. A szervezetek kategóriában a városban öt éve működő Csillagszeműek Egri Tagozata került ki győztesként.

A Csillagszemű Táncegyüttest Timár Sándor koreográfus és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban. Azóta hazánk „táncos nagyköveteiként” tartják őket számon, bejárták a világot is.

A 2014 január végén megalakult egri tagozatot Panyik Henriette, az alapítók tanítványa, a Csillagszeműek legelső asszisztense és a Magyar Állami Népi Együttes egykori táncosa vezeti. Emellett gyógypedagógusként dolgozik a helyi hallássérültek intézeténél az utazó tanári hálózatban. Henriette munkatársa, s a tagozat támogatója a városhoz ezer szállal kötődő, Harangozó Gyula-díjas koreográfus: Énekes István. A kezdetek óta együttműködnek az egri tagozat fenntartásában.

Henriette elmondta, az Eger Csillaga díjjal komoly erkölcsi elismerés jár, szervezetük egyébként újfajta színfolt a város kulturális palettáján. Hangsúlyozta, a tagozat azért tagozat és nem csoport, mert a fővárostól távol, önállóan működik, s ezáltal egyéni döntéseket hoznak Egerre „átültetve”.

Panyik Henriette: urbanizált környezetben természetes közeget teremtünk a gyerekek köré Fotó: B. D.

 

– Hároméves kortól egészen 14 éves korig táncolnak nálunk gyerekek, a hatvan tagból szinte mindenki egri. A táncházmozgalmon alapuló Timár-módszer ugyanaz a néptáncoktatásban, mint a Kodály-módszer a zenében. Emellett urbanizált környezetben teremt természetes közeget a fiatalok köré, amelyben nem válik külön a tevékenység, s annak végzője. Vezetett módszerrel, utánzás-alapon tanítom őket, s ebben a folyamatban a színpadon is jelen vagyok táncosként. Mindemellett rengeteg improvizációt is tanulnak a kicsik.

A próbateremben pont ugyanúgy táncolunk, mint a színpadon, csupán a ruházatunk változik – magyarázta.

Hozzátette, a gyerekek már pár hónapnyi tánctanulás után képesek a színpadon szerepelni, annak ellenére, hogy manapság kevés fiatal születik szereplési vággyal.

– A Csillagszeműben nagyon jól kamatoztatható a pedagógiai végzettségem, tudom, hogyan kell a gyerekekkel bánni, s ezáltal a pedagógia összeérik a táncművészeti múlttal. A szülőktől azt hallom vissza, hogy a táncon kívül valami sokkal többet kapnak a gyermekeik, olyat, amit máshol nem – fogalmazott Henriette.

Kiemelte, a tánc jótékonyan hat bizonyos idegrendszeri folyamatokra, a szorongó gyerek pedig rendszerint kinyílik. A néptánc tehát komplexitásában érinti a fiatalok személyiségét. – Vállaltuk azt, hogy a Timár-örökséget életben tartjuk. Ha pedig valami mást készítünk, akkor az az ő szellemiségében jelenik meg a színpadon. A Csillagszemű-rendszer a magyar gyermek-néptáncoktatás csúcsintézménye, a világon több helyen működik, például Brazíliában, Észak-Amerikában, Angliában és Japánban, de tagozat hazánkban csak Egerben van – hangsúlyozta.

Ami pedig a Csillagszeműek Egri Tagozatának programját illeti, december 8-án tartották a félévzáró fellépésüket a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban, a jövő év első felében pedig mindenképpen szerepelnek majd Budapesten, a Hagyományok Házában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában