Átány egyedülálló néprajzi múltját kutatták tovább

– Néprajzilag ez a legjobban dokumentált magyar falu, minden szakirodalomban megtalálható, ezért a néprajz, történelem szakos hallgatóinknak háromnapos terepgyakorlatot szerveztünk a községbe. Ezenkívül családi kötelékeim is ide vezetnek, hiszen a feleségem átányi származású – tájékoztatott dr. Szonda István néprajzkutató.

Hangsúlyozta, ez egy komolyan feltárt település, s példaértékű, amit Fél Edit néprajztudós és Hoffer Tamás néprajzkutató tett itt, hiszen az ötvenes évektől csaknem húsz éven keresztül végeztek itt intenzív és alapos monografikus kutatást, melyet magyar és idegen nyelven is olvashatóvá tettek. Mindemellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Nemzetstratégiai Intézet is folytatott itt utó- és változáskutatásokat.

– Hallgatóinkat olyan terepre hoztuk el, amit a szakirodalomban is teljesen megismerhetnek, most viszont láthatják, mi a valóság, s megérthetik, milyen szállástípus jellemzi Átányt, milyen anyagokból, milyen technikákkal építkeztek itt. ­Gazdálkodási módokat figyelhettek meg, s azt, hogy ezeknek milyen most is látható részletei, szilánkjai maradtak fenn – fogalmazott, hozzátéve, arra keresték a választ, hogy a még meglévő népi építészeti állomány s a műemlék jellegű épületek milyen állapotban vannak, s felújításuk után milyen funkciók adhatók nekik.

A néprajzkutató ­ismertette, négy védett épület van a műemléklista szerint a községben. Ide tartozik ­például a jól karbantartott Kakas-ház, a Bedécs-ház s az Ötvöstábornok úton egy ágas, fás épület, melynek csak a romjait tudták dokumentálni.

– A kutatócsoport – három diák, egy tanár – fényképezőgéppel, diktafonnal, mérőszalaggal végezte a munkát. Szerdán pedig a debreceni egyetem vezetősége, dr. Bartha Elek professzor, rektorhelyettes, dr. Keményfi Róbert tanszékvezető, dékán, egy nyelvészprofesszor, valamint a Néprajzi Tanszék munkatársai is csatlakoztak, hiszen ez az új kutatási terület kapcsolatteremtésre is lehetőséget ad – jelentette ki.

Elmondta, a terepmunka adat- és információgyűjtésről szólt, összegzés szintjén pedig cikkek, tanulmányok születnek róla, elsősorban szaklapokban. Az átányi értékeket illetően megemlítette a település sajátos szerkezetét, a falu református kultúráját, gyönyörű díszítőművészetét, s kiváló gasztronómiáját.

Jámbor Dénes alpolgármester úgy fogalmazott, Átány egyedülálló néprajzi múltja miatt kötelességük, hogy ezt továbbvigyék, s a falu javára fordítsák.

– Nagyon jó az együttműködésünk az ELTE Néprajzi Intézetével, s ez az újonnan kialakuló kapcsolat a debreceni egyetemmel még inkább elősegíti azt, hogy értékeinkkel a legjobban gazdálkodjunk. Ez a mostani kutatás egy helyzetfelmérés, kezdete a későbbi szélesebb együttműködésnek, melynek köszönhetően betekintést nyerhet bárki a helyi kultúrába, értékekbe – közölte.

Cél az építészeti értékek hangsúlyozása, megőrzése

A település megoldást kapott Szonda Istvántól arra vonatkozóan, hogy milyen módon tarthatók fenn az értékek úgy, hogy azok valóban biztosítva legyenek – közölte Jámbor Dénes alpolgármester.

– Nem biztos, hogy mindent úgy kell megőrizni, mint egy múzeumot, tájházat. Egy épületet – az építészeti értékeket kihangsúlyozva – úgy lehet a legjobban megtartani, ha annak funkciót, feladatot adunk. Ebben az esetben viszont nem biztos, hogy az a szabály érvényesül, hogy mindent változatlanul hagyjunk meg. A kornak megfelelően nyugodtan lehet rajta változtatásokat eszközölni. Azzal, hogy feladatot adunk neki, azzal funkcióval látjuk el, biztosítjuk a megmaradását. Ugyanis ha nincs szerepe egy építménynek, akkor azzal a fennmaradás is veszélybe kerül – fogalmazott. Hozzátette, szeretnének az értékmegőrzés ezen vonalán elindulni, úgy, hogy ehhez hozzákapcsolják a többi értékeiket – gasztronómiai, vallási – is. Fő célkitűzésük, hogy összefogják, megőrizzék, s nem utolsósorban továbbfejlesszék azokat.