Élet és irodalom

Az irodalom olyan művészet, melyben az írók, csupán szavak használatával, újabb és újabb világokat mutatnak meg nekünk, olvasóknak. Egy könyv által számtalan életet élhetünk meg. Mindig színes, sosem egyhangú, váratlan, mégis követhető történetek sokasága. Egy történet lehet bármilyen terjedelmes, minden esetben egésznek hat. 

A könyvek jó hatással vannak az egészségre. Ebben a felgyorsult világban, ahol mindenki rohan, ahol az interneten egy másodperc alatt megtalál az ember mindent, ahol a beszélgetés már nehezen megy, nehéz embernek maradni. Nehéz lépésenként haladni és nem feladni rögtön az elején a terveket. Mert ha elsőre nem megy, akkor vége mindennek? Nincs idő újrapróbálni? A mai rohanás szerint nincs, és sok ember ettől a félelemtől állt meg egy helyben. Egy világ, ahol látszólag minden rohan, mégis mindenki egy helyben áll, topog, mert nem mer lépni. 

Az egyéniségfejlődés, a generációk közti különbség, a gyermekkor mind eltűnőben vannak. Amikor már nem lehet eldönteni egy fiatalról, hogy 16 vagy 26 éves. A kamaszok úgy akarnak kinézni, úgy akarnak viselkedni, mint akiket az interneten látnak, és már nem csak akarják, hanem így is tesznek. És ez nem kizárólag az ő hibájuk. Ez az első alkalmuk az életben, honnan kellene tudniuk, hogy mi a helyes és mi a helytelen? Ők azt fogyasztják, amit készen megkapnak. Már nincsen szükség szövegértelmezésre, gondolkodásra vagy elmélkedésre. Az anyagot készen, szerkesztve, megvágva, színesítve kapják a képernyőn. És a szülő hogyan döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Neki is ez az első alkalma az életben, nem csinált még ilyet soha ezelőtt. Neki nem volt gyerekkorában ennyi platform, hogy tudja, mit hogyan lehet és kell használni. Neki még könyvek voltak. 

Könyvek, amiket saját magának kellett elolvasnia, értelmeznie és elképzelnie. De azok a gondolatok, azok a képek a fejében és az a fantáziavilág csak az övé volt. Ez a jó a könyvekben, az mindig az olvasóé marad. Egy történet, millióféleképpen lejátszva. Senki nem tudja ugyanúgy, ugyanazt elképzelni. Ez a gondolkodás mára kikopott, pedig az olvasás és a képzelet megszínesíti a mindennapokat is.